Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Súlyos létszámhiány a Budapesti Közműveknél

Álláshirdetésekben keresi a munkavállalókat az öt budapesti közszolgáltató összeolvadásából létrejött Budapesti Közművek. Bár jelenleg több dolgozót foglalkoztatnak mint egyesülésük előtt, továbbra is rengeteg munkavállalót várnak.

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) az FKF, a Főtáv, a Főkert, a Budapesti Temetkezési Intézet és a Főkétüsz összeolvadásával jött létre. Jelenleg 232 betöltetlen állásra lehet az álláskeresőknek jelentkezni.

Az összeolvadást az indokolta, hogy a korábban alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységeket a vállalaton belül végezzék el. Az átszervezés során a saját feladatok ellátásával költségtakarékosabban és hatékonyabban képesek ellátni a feladatokat. Míg korábban az ingatlanüzemeltetés, őrzés-védelem, fogyasztókkal való kommunikáció, a költségek kezelése vagy a műszaki tervezést külső beszállítok végezték, azonban mostanra a BKM saját szakemberekkel képes elvégezni ezeket a feladatokat.

Az átszervezés okán jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkent a vezetői létszám.

A BKM lakhatást is tud biztosítani a dolgozóinak, amennyiben azok igényelik a budapesti szállásaikon.

A vállalat jövőre előreláthatólag 174 millió forintot tervez a dolgozóinak továbbképzésére és oktatására fordítani.

A Budapesti Közművek többek között keres kazángépészeket, hulladékrakodókat, gépjárművezetőket, kegyeleti munkatársakat, de várják szerelők, segédmunkások, minősített hegesztők, kertésztechnikusok, karosszérialakatosok, kontrolling-, és adóügyi szakemberek, ügyfélszolgálati munkatársak, beruházási projektmenedzserek, IT-hálózati rendszermérnökök, műszaki statikus tervezők és projektelőkészítő mérnökök jelentkezését.

Nem csupán a fővárosi közszolgáltató szenved munkaerőhiányban

A Központi Statisztikai Hivatal októberi munkaerőpiaci jelentéséből kiolvasható, hogy miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátosan nő, az adatok alapján az új belépők szinte egyből el tudnak helyezkedni.

Viszont nem csökken a munkanélküliek száma és egyre több szektorban jelentkezik a munkaerőhiány.

A stagnálás háttérében vélhetően szakképzésből és lokalizációból fakadó eltérések tapasztalhatóak. Mivel a munkaerőpiacon bőven szükség lenne még dolgozókra, a számok alapján nem ott, ahol a betöltendő állások várják őket, illetve nem olyan képzettséggel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek, mint amire szükség lenne.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi közlése szerint átlagosan 445 nap, azaz több mint 14 hónapba a telik munkát találni a regisztrált álláskeresőknek ma Magyarországon. Ez a szám már csak azért is meghökkentő, mert társadalmilag fontos szakmák maradnak betöltetlenül.

Beszámoltunk róla, hogy aggasztóan csökken a fiatal tanárok száma, miközben egyre öregedik a tanári állomány; súlyos létszámgondok vannak a tűzoltóknál; csökkentették a Magyar Posta dolgozóinak számát, miközben munkaerőhiánnyal küszködnek.

Az állam kompenzálhatná a munkaerőhiányt folyamatosan elérhető továbbképzések biztosításával, azonban ehelyett, „a minimálbér növekedésének garanciájaként”, az állam a munkaadókkal folytatott egyezségében eltöröltette a vállalatokat terhelő szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettségét.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az állam nem az egyenlőtlen munkaerő-elosztás hosszútávú megoldásán dolgozik, hanem a meglévő munkaerő-tartalékot a lehető legkevesebb képzéssel és hatékony munkaszervezéssel próbálja kihelyezni a munkaerőpiacra.

Mindeközben egy tavalyi vizsgálat rámutatott, hogy növekedik a feketén foglalkoztatottak száma, azok aránya 2011 óta soha nem volt ilyen magas. Akkor az ellenőrzött munkavállalók közül minden nyolcadik bejelentés nélkül dolgozott.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton