Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A járvány előttihez közelít a munkaerőpiac helyzete, de a fiatalok közül még mindig sokan válnak munkanélkülivé

Új KSH adatok szerint kilábalni látszik a munkaerőpiac a koronavírus-járvány okozta válságból és kezd visszaállni az azt megelőző állapotába. A teljes lakosságot nézve tavalyhoz képest csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság, azonban romlottak a fiatalok mutatói.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma háromhavi mozgó átlaga a július-szeptemberi időszakban 36 ezerrel nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A 15–24 éves munkanélküliek száma ugyanakkor 46 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 14,5 százalékra nőtt.

Az összes munkanélküli csaknem egynegyede a fiatalok közül került ki. Utoljára 2015-ben volt ennyire rossz a fiatalok foglalkoztatottsága, igaz az azt megelőző években ez jóval magasabb, korábban 25% felett volt a munkanélküliek aránya.

A munkanélküliségi ráta a július-szeptemberi időszakban 3,9 százalékos volt, átlagosan 190 ezer embert érintett. A nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,6 százalékkal, 250 ezer főre csökkent. Az eltérést a különböző adatfelvétel jelenti, az előbbi megkérdezéses alapon számítja a statisztikát, utóbbi a regisztrált álláskeresők számát jelöli.

Korábban beszámoltunk róla, hogy az átlagos álláskeresési regisztrációs idő alapján még soha nem tartott ilyen sokáig munkát találni Magyarországon.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi közlése szerint átlagosan 445 napba telik munkát találni a regisztrált álláskeresőknek ma Magyarországon.

Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátosan nő, az adatok alapján az új belépők szinte egyből el tudnak helyezkedni.

Az MTI által megszólaltatott elemző Virovácz Péter szerint a munkanélküliek számának stagnálása munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal. A folyamatosan csökkenő potenciális munkaerő-tartalék egyre súlyosabbá teszi a munkaerőhiányt. A gazdaság növekedése mellett munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket.

A stagnálás háttérében vélhetően szakképzésből és lokalizációból fakadó eltérések tapasztalhatóak. Mivel a munkaerőpiacon bőven szükség lenne még dolgozókra, a számok alapján nem ott, ahol a betöltendő állások várják őket, illetve nem olyan képzettséggel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek, mint amire szükség lenne.

Működnek a nyugdíjasok munkavállalását ösztönző intézkedések, például a nyugdíjkorhatár emelése, vagy az átlagnyugdíj jelentős elmaradása az átlagbérektől, az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedését nem akasztotta meg a járvány, még a járvány által leginkább érintett hónapokban sem.

A részletes adatokat itt lehet böngészni.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán