Az átlagos álláskeresési regisztrációs idő júliusban közel egy évtizedes csúcsot döntött, 2012 óta, ameddig elérhetők visszamenőlegesen az adatok, még soha nem tartott ilyen sokáig munkát találni Magyarországon, írja az mfor. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi közlése szerint átlagosan 445 napba telik munkát találni a regisztrált álláskeresőknek ma Magyarországon.

Ez 5 nappal több a júniusban regisztrált időnél, az idei év adataiból pedig jól látszik, hogy a februári stagnálás után gyakorlatilag folyamatosan egyre inkább hosszabbodik az időszak.

2012-ig visszamenőleg – ameddig rendelkezésre állnak adatok – egyszer sem volt ilyen sok az az idő, amíg valaki munkát tudott találni magának Magyarországon.

A munkaügyi hivatalokhoz azok a személyek regisztrálhatnak, akik elveszítették állásukat, nem folytatnak tanulmányokat nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap. Ez különösen kétségbeejtő annak fényében, hogy a jelek szerint ennél majdnem ötször hosszabb idő az, amíg újra el tud valaki helyezkedni. A köztes időben legfeljebb hat hónapig kaphatják az érintettek a mindössze 22 800 forintos foglalkoztatásit helyettesítő támogatást. A jelengegi helyzetben még ezek után marad minimum 6 hónap mindenféle anyagi támogatás és segítség nélkül.

A regisztrációs idő hosszának növekedésével párhuzamosan emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma is. Tartósan álláskeresőnek az a személy minősül , aki minimum egy éve megszakítás nélkül minden hónapban szerepel a regisztráltak között.

Számuk 93 510 volt júliusban, 196-tal több mint júniusban és 14 081-gyel több mint egy évvel ezelőtt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint azonban  csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, az előző havi adatokhoz képest 3740-nel kevesebben vannak.

Az NFSZ szerint összesen 46,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi hivataloknál, melyből 33 ezer támogatott állás volt, 13,1 ezer pedig nem támogatott, vagyis a piaci igények hozták létre azokat. A támogatott munkahelyek 16 százalék közmunka volt. A földrajzi megoszlás alapján az új, támogatott pozíciókat a munkaerőpiaci szempontból kritikusabb területeken hozták létre, ahol alacsonyabb foglalkoztatottság és magasabb munkanélküliség. Ilyen például Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A piaci igények alapján leginkább Budapesten és Pest megyében jöttek létre munkahelyek.