Ismételten meg kell vizsgálnia a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak a Balaton Kapu elnevezésű Tihanyba tervezett turisztikai beruházás környezeti hatásait, miután pert nyertek a civilek – írja a Telex.

Amint arról korábban mi is beszámoltunk, egy kétszáz férőhelyes parkoló megépítését tervezik a balatoni a városba, ami több tucat fa kivágásával járna országos jelentőségű természetvédelmi területen. A 1,5 milliárd forintos állami támogatást kapó építkezés ellen tüntetést szerveztek a helyi civilek. A Balaton Kapu programban a parkoló mellett piac és fogadóépületek is kerülnének a természetvédelmi területre.

A Kormányhivatal tavaly júliusban a környezetvédelmi eljárásában azt állapította meg, hogy a beavatkozás nem fog jelentős környezeti hatást okozni, ezért nincs szükség hatásvizsgálatra. Habár akkor azt írták, minden érintettel egyeztettek, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park mégis levélben fordult a hivatalhoz, amiben jelezték, hogy a tervezett beruházás területe „országos jelentőségű védett természeti területhez” tartozik, de kifogásolták azt is, hogy a leendő építkezés nem illeszkedik Tihany építészeti/táji jellegébe, és a tervezési terület az invazív fajok jelenléte mellett is egybefüggő zöldterület, ezért értékes élőhelynek tartják.

Szerintük az elkészült hatásvizsgálat dokumentációja hiányos és nem kínál részletes adatokat.

A Nemzeti Park véleményezését a Veszprém Megyei Kormányhivatal figyelmen kívül hagyta az engedély kiadásánál, ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) helyi civilek kezdeményezésére pert indított az ügyben. Ebben született jogerős döntés kedden:

A bíróság a kiadott határozatot megsemmisítette, és arra kötelezte a kormányhivatalt, hogy egy megismételt eljárásban, további adatok beszerzése után újra vizsgálja meg azt a döntést, hogy származhatnak-e jelentős környezeti hatások a létesítmény megvalósításából.

Éger Ákos, az MTVSZ elnöke lapunknak elmondta, sikerként élik meg a bíróság döntést, mivel az mutatja, hogy nem lehet a jogszabályokkal szembe menni.

Remélik, hogy az önkormányzat átgondolja a jelenlegi terveket, mert létezik alternatíva. Jelenleg is létezik parkoló az út másik oldalán, a tervezett épületekről pedig a nemzeti park szakvéleménye is kijelentette, hogy nem illenek Tihany látképébe. Ezért szeretnék kezdeményezni a helyi civil szervezetekkel közösen, hogy a helyi lakosság bevonásával, társadalmi tervezésben szülessenek tervek erre a területre. 

„Meg lehet találni azt a lehetőséget, amivel figyelembe vesszük a fejlesztési igényeket és a környezetvédelmi szempontokat is.”

Ha mégis a korábbihoz hasonló terveket választ a városvezetés, akkor remélik, hogy azt is a megfelelő hatásvizsgálattal együtt készítik el.

Éger Ákos elmondta azt is, az ítélet szóbeli ismertetésénél már elhangzott – és remélik az írásos határozatban is szerepel majd – hogy figyelembe kell venni az éghajlatvédelmi szempontokat is a tervezéskor.

Ez talán az első bírósági döntés lehet, ahol ezek hangsúlyosan megjelentek – értékelt Éger.

A szakember szerint nem csak Tihanyban, de a Balaton környékén sokhelyütt hatalmas fejlesztések történnek, amiknek hatásait összevontan kéne figyelembe venni. Tihany esetében például erre alkalmas lenne egy stratégiai környezeti vizsgálat, amely az összes folyamatban lévő és tervezett beruházás hatását egyben vizsgálja. 

„Egyébként már született egy önkormányzati képviselőtestületi határozat a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására, ami sajnos nem valósult meg.”