Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lakcímbejelentésről szóló törvény módosítása nemcsak az ellenzék, hanem a bizonytalan lakhatású emberek életét is megnehezítheti

Idén nyáron a Mérce is beszámolt arról, hogy a kormány megszüntette az értesítési cím intézményét, most azonban úgy tűnik, hogy a Semjén Zsolt által benyújtott, az Országgyűlés által pedig november 9-én megszavazott, utólag a voksturizmus ösztönzésével vádolt törvényjavaslat gyakorlatilag újra visszahozza azt, igaz, az Utcajogász Egyesület szerint a bizonytalan lakhatási helyzetűek szempontjából hátrányos feltételekkel.

Az értesítési cím 2012 óta létezett, és azoknak segíthetett, akik valamiért nem tudnak a valós lakóhelyükre bejelentkezni vagy egyáltalán nem rendelkeztek lakcímmel, például azért, mert lakcímüket érvénytelenítették vagy „települési szintű” lakcímmel rendelkeztek. Ilyen helyzetben tipikusan albérletben élők vagy hajléktalan emberek vannak.

Az egyesület honlapján olvasható érvelés szerint a korábbi szabályozás alapján bármely ingatlanon lehetett lakóhelyet létesíteni, a fő szempont csak annyi volt, hogy a polgár az adott helyen él ténylegesen. A régi törvény körülírta azt is, hogy mi tekinthető lakásnak: meghatározás szerint „lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.”

A friss törvénymódosítás értelmében a polgár lakóhelye azonban már annak a lakásnak vagy szállásnak a címe lesz, amely a polgár állammal, valamint más személyekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei „megalapozásául” szolgál – tehát lényegében az csak a korábbi  értesítési cím funkcióját látja el.

Az Utcajogász rámutat, hogy a múlt heti módosítás az életvitelszerű ottlakás követelményével együtt eltörölte azt az értelmező rendelkezést is, amely lehetővé tette, hogy a lakhatási nehézséggel küzdő emberek a tényleges lakóhelyüket – legyen az akár egy présház, pince, garázs, vagy szélsőséges esetben egy hivatalosan üres telken álló lakókocsi vagy mobilház – akkor is bejelenthessék lakóhelyként, ha az nem minősült szabályos lakásnak.

Mint ismert, a módosítások hatályba lépését követően a „lakóhely” már nem lesz semmilyen összefüggésben azzal, hogy a polgár a valóságban hol lakik,- éppen ebből kifolyólag támadta az ellenzék a törvénymódosítást egyhangúlag, mondván, az zöld utat ad a megelőző évek választásait jellemző voskturizmusnak, amely során – főleg az ország északkaleti régiójában – a választások tömegesen jelentkeztek át határon túliak

A választás tisztaságának sérülése mellett az Utcajogász arra hívja fel a figyelmet, hogy az új szabályok jelentősen megnehezítik a bizonytalan lakhatási helyzetű emberek életét.

Egyrészt azért, mert  az új törvény csak olyan ingatlanokra enged lakcímet bejegyezni, amelyek az építési vagy települési szabályok, illetve az ingatlan-nyilvántartás szerint is lakásnak minősülnek. (A régi törvény legalább alapot adott arra, hogy az illetékes hatóság akár peres eljárásban kötelezhető legyen arra, hogy mindenki bejelenthesse a valós lakóhelyét.)

Az új törvény nehezíti a bérelt lakásban élők lakcímbejelentését is, még hozzá azzal, hogy  már nem hivatkozhatnak törvényi kötelezettségükre, amely előírta, hogy az életvitelszerű lakhatás tényleges helyét lakóhelyként kötelező bejelenteni. Az Utcajogász szerint mostantól várhatóan sokkal többen kerülnek majd abba a helyzetbe, hogy a hivatalos iratok egy olyan címre érkeznek – most már teljesen legálisan – ahol azt ténylegesen nem tudják átvenni. (Az egyesület ezen a ponti kiemeli, hogy számos ügyfelüktől hajtanak be olyan nem valós vagy elévült tartozásokat, melyek azért váltak végrehajthatóvá, mert korábban a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be 15 napon belül ellentmondást.)

A lakcím nyilvántartására vonatkozó szabályok változása jelentősen megnehezíti azok helyzetét is, akik egy végrehajtási eljárásban nem fogják tudni igazolni, hogy a lakóhelyük nem az a cím, ahová adott esetben egy fizetési meghagyást kézbesítettek. Az át nem vett fizetési meghagyás ugyanis végrehajthatóvá válik, a kézbesítési fikcióra vonatkozó rendelkezések miatt – írja az Utcajogász. További érvként hozzák fel, hogy azzal, hogy a törvény felhatalmazást ad arra, hogy helyben eltérő módon határozzák meg, hogy mit értenek életvitelszerű lakhatás alatt, országosan széttöredezetté és átláthatatlanná fog válni ugyanazon egyszerű ténynek az igazolása.

Az Utcajogász Egyesület önkéntesei szerint az állandó lakóhely mellett az értesítési cím bejelentését lehetővé tevő és megfelelően végrehajtott szabályozás megfelelőbb lett volna a lakók, különösen a bizonytalan lakhatású emberek védelmében

(Utcajogász Egyesület)

Címlapkép: MTI/Mónus Márton