Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Három év után hivatalosan is kimondták, hogy uniós jogot sértett a Stop Soros törvénycsomag

Ez a cikk több mint 2 éves.

Az Európai Unió bíróságának döntése értelmében mától hivatalos, hogy uniós jogot sértett a magyar kormány menedékérőknek és menekültneknek segítséget nyújtó civileket kriminalizáló, 2018-as törvénycsomag, amely „Stop Soros” néven híresült el  – erről az Amnesty International nevű civil szervezet számolt be szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kedden.

A Büntető Törvénykönyvet és a menedékjogról szóló törvényt is módosító Stop Soros törvénycsomagot 2018. június 20-án fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége az Alaptörvény hetedik módosításával egyetemben. Nem sokkal ezután, július 19-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a kormány ellen, majd miután a kormány nem volt hajlandó a módosításokat összhangba hozni az uniós előírásokkal, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult.

A bíróság keddi döntése szerint Magyarország megsértette az uniós eljárási és befogadási irányelvből eredő kötelezettségeit, mert egyrészt nem igazolható módon korlátozta a menedékkérőknek a számukra segítséget nyújtókkal való találkozás és kommunikáció lehetőségét, illetve a jogi és egyéb segítség igénybevételét. A döntés szerint nem lehet a segítséget nyújtó személyektől elvárni, hogy a menedékkérelem benyújtása előtt megbizonyosodjanak arról, hogy annak elbírálása a magyar szabályok szerint kedvező lesz-e, és nem lehet büntetőeljárásnak kitenni senkit akkor sem, ha az illető tudja, hogy a kérelmet a magyar hatóságok el fogják utasítani, de például szerinte a magyar szabályozás ellentétes többek között az uniós joggal.

Az EUB döntése szerint ellentétes a befogadási irányelvvel az is, hogy Magyarország a menedékjogi törvényben új elfogadhatatlansági okot vezetett be, és ezzel kvázi automatikus elutasította azoknak a kérelmét, akik „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra.

Arról a Mérce is beszámolt februárban, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka kifejtette álláspontját, miszerint Magyarország megszegi az uniós jogból eredő kötelezettségeit a Stop Soros hatályban tartásával.

Az Amnesty Magyarország 2018 októberében Magyarországon alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvénycsomag Büntető Törvénykönyvet érintő módosításai miatt. Az Alkotmánybíróság 2019 februári döntésében alkotmányosnak találta a Stop Sorost, és elutasította a panaszukat.

Az Amnesty üdvözölte az EUB mai döntését: „Az elfogadása óta dolgoztunk ennek a szégyenletes törvénynek az eltörléséért, ezért jó látni, hogy az Európai Unió nem tolerálja a magyar kormány megfélemlítő kampányát azok ellen, akik a kormánnyal ellentétben komolyan gondolják azt, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek” – közölték. „Most itt az ideje, hogy a kormány végrehajtsa a döntést, és minél előbb visszavonja a jogellenes törvénymódosításokat. Felszólítjuk a kormányt, hogy biztosítsa, az aktivisták és civil szervezetek végre olyan légkörben dolgozhassanak, ahol nem éri fenyegetés őket” -tették hozzá.

Ezt megelőzően az EU Bíróságának tavaly decemberi döntése a teljes magyar menekültügyi jogszabályi környezetet is az uniós és nemzetközi jogba ütközőnek, jogsértőnek találta. A bíróság akkor elítélte a tranzitzónák intézményét, a menedékkérelmi eljárások szándékos késleltetését, a fellebbezési útvonalak elzárást, és a válogatás nélküli, tömeges kitoloncolásokat is.