Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megalakult az adatokkal kereskedő állami ügynökség

Új állami ügynökség rendelkezhet a közigazgatásban létrejövő temérdek adatmennyiség felett – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Az újonnan létrejött ügynökség felel a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a nemzeti közadatportál üzemeltetéséért, a nemzeti közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásásáért, illetve adatelemzési, adatszolgáltatási feladatokat és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújt.

Az új nonprofit vállalat felett a szintúgy újonnan létrehozott Nemzeti Adatvagyon Tanács rendelkezik, amelynek tagjai az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (Rogán Antal), e-közigazgatásért felelős miniszer (Pintér Sándor) és az informatikáért felelős miniszter (Palkovics László).

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ) dr. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezetője vezeti és a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. a tulajdonosa. Gál az adatra kiemelt társadalmi és gazdasági erőforrásként, digitális jószágként tekint, amelynek helyes kihasználásával:

„[…]piaci előnyünk lehet, az adatintenzív vállalatoknak nagyjából egy olyan jó országa lehet (Magyarország), mint a bankrendszernek volt évszázadokig Svájc.”

„Adatkommunista utópia”

Új, piaci adatszolgáltatás végző állami vállalat létrehozása beleilleszthető az Orbán-kormány újabb neoliberális, állam szolgáltatásait versenygazdaságba kiszervező lépései közé. A NAVÜ vezetésével megbízott Gál András Levente ezt nem is tagadja. Szerinte négy ponton is konfliktusba kerülhet a magyar elképzelés az Európai Unió tervezetével szemben. Míg az EU általános szabályzást szeretne az uniós polgárok adatkezelésének egységesítésére, addig Magyarország szempontjából versenyképes adatgazdaságot és szuverenitást kívánja megőrizni. Gál szerint a nyitott, mindenkinek szabadon hozzáférhető adatvagyon egyértelmű gazdasági modell nélkül adatkommunista utópia.

Lényegében a NAVÜ egy olyan állami ügynökség, amely lehetővé teszi az állam különböző részei által létrejött adatmennyiség összegyűjtését, rendszerezését és kereskedelmét.

Az állami ügynökség feladata lesz a közadatok elérését biztosítani hivatott közadatportál, illetve az adatok rendszerezésével járó közadatkataszterek létrehozása is. Az ügynökség feladata továbbá, hogy az adatok rendszeres anonimizálásával biztosítsa a személyes adatok védelmét. Ezen kívül a NAVÜ törvényi jogosultságot kap a közigazgatás intézményeitől egyedi adatok megismerésére.

Kincsesbánya

Az egyre inkább információalapú társadalomban valóban fontos értékké váltak a különböző észlelési szervek által begyűjtött információhalmazok. Az aggregált adattömegekből akár a kormány, akár privát piaci szereplők hasznos betekintést kapnak a társadalomban végbemenő folyamatok lekövetésére, illetve, hogy a jövőbe mutató modelleket alkossanak belőlük.

A Facebook és a Google számára azért értékes a szolgáltatások igénybevétele közben keletkező adatok mennyisége, mert így a hirdetők nagyon pontosan megszabott célzott közönséghez képesek eljuttatni a hirdetéseiket. Azonban a digitális gazdaság idejében az összes többi digitális lenyomatot termelő cselekvés is értéket teremt a kiszolgáló vállalatok részére, hogy optimalizálják a termelésüket, felmérjék, hogy mely területek kevésbé kiaknázottak, vagy becsléseket tegyenek arra, hogy miként fog dönteni az adott fogyasztó.

Amennyiben a felhasználók tudatosítják, hogy a digitális térben való jelenlét értéket teremt, jogosan várhatják annak az ellenértékét is. Jelenleg a szolgáltatások „ingyenessége” fedezi ezt az ellenértéket.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) 1990-ben alapított kiberjogokért küzdő nonprofit szervezet véleménye szerint az adatokra nem kéne gazdasági termékként tekinteni. Bár elméletben üdvösnek hangzik, hogy az emberek pénzt kapjanak az adataik begyűjtéséért, a felhasználók a valódi érték pusztán töredékét kapnák kézhez. Az egyedi adatok önmagában nem feltétlenül értékesek, azonban aggregált elemzés alá vetett gyűjteményként hasznos eszköz a vállalatok számára. Az adatok kereskedelmi jószággá tétele további kitettségbe taszítaná a gazdaságilag kiszolgáltatott embereket, miközben súlyosan csorbítaná a személyiségi jogaikat is. Egészségüggyel, lakhatással, magánélettel kapcsolatos adatokkal kapcsolatos visszaélés súlyosan hátrányosan érintheti az alsóbb gazdasági rétegekhez tartozó személyeket.

A társadalmi különbségek egyébként az adatok értékeiben is megjelennek. Így például fizetésképes, felesleges pénzügyi tőke felett rendelkező emberek nagyobb vásárlóereje értékesebbé teszi az adataikat a kereskedők számára. Hasonlóan, nemi szerepeket célzott hirdetések újjátermelik a reproduktív és láthatatlan munka okozta társadalmi egyenlőtlenségeket.

A másik megoldás, ami pénzügyi kedvezményeket kínál azoknak, akik feladják a személyes adatvédelemhez való jogukat, mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb telefonszolgáltatója által kínált számlakedvezmény rendszeres hirdetések megtekintése esetén, vagy az Amazon által forgalmazott e-book olvasó kijelzőjén futtatott hirdetések két rétegre osztják a társadalmat, és hasonlóan mélyítik a vagyoni különbségekből származó egyenlőtlenségeket.

Aggasztó trendek

Benjamin Bratton médiateoretikus a Revenge of The Real című kötetében fontos megkülönböztetést tesz a megfigyelés és észlelés között. Ahhoz, hogy az állam helyesen ossza el a rendelkezésére álló erőforrásokat a pontos valóságot valamilyen magabiztossággal türközni képes modellek létrehozására van szüksége, amelyekkel mostantól pontosan a NAVÜ rendelkezik. A koronavírus-járvány közben azoknál az országoknál sikerült alacsonyan tartani az elhalálozások számát és a korlátozó intézkedések mélységét, amelyeknél folyamatosan rendelkezésre álltak a járvány alakulására vonatkozó adatok. Ehhez a vizsgálati szervek felfejlesztésére és az állami szervek pontos és naprakész együttműködésére volt szükség. Ezzel szemben a járvány kitörése óta a hivatalos tájékoztatásban rossz minőségű, hiányos és feldolgozatlan adatok jelentek meg. Arra a kérdésre, hogy hányan betegedtek meg az oltás ellenére a negyedik hullámban Gulyás Gergely tájékoztatása szerint nincs adat.

Frissítés: A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség jelenlegi vezetője nem Dr. Gál András Levente, hanem Dr. Nyikos Györgyi.