A Samsung akkumulátorgyárának elképesztő méreteket öltő terjeszkedése miatti aggodalom már jó ideje a gödi mindennapok része, és mivel a lakosság panaszai egészen eddig nem igazán találtak értő fülekre, a feszültség a beruházással párhuzamosan egyre nő.

A gödi lakosok élete az utóbbi években bővelkedik a Samsung újabb és újabb bővítéseihez kötődő katasztrófavédelmi közmeghallgatásokban, olyan lakossági fórumra azonban eddig nem került sor, ahol a lakosok nem kizárólag a hatóság által megszabott témában kérdezhetnek, és mondhatják el panaszaikat a Samsunggal és a szomszédjukban gyarapodó különleges gazdasági övezettel kapcsolatban. Ezért szervezett fórumot a Göd-ÉRT Egyesület hétfőre, a szép számban megjelent lakosokkal ellentétben azonban nem sok döntéshozó szánt rá újabb három órát az életéből az egyre több embert érintő problémák kitárgyalására.

Az eseményen a meghívottak közül csak Balogh Csaba polgármester, valamint Hlavács Judit és Andrejka Zombor alpolgármesterek jelentek meg, pedig sok kérdésük lett volna a gödieknek többek közt Tuzson Bencéhez, Göd fideszes országgyűlési képviselőjéhez és Szabó Istvánhoz, a gödi különleges gazdasági övezet gazdájául kinevezett  Pest Megyei Önkormányzat fideszes elnökéhez. Emellett a Katasztrófavédelem és a – Samsunggal kapcsolatos adatokat esetenként titkoló – Pest Megyei Kormányhivatal sem képviseltette magát. A szervezők a Samsung képviselőit is várták a fórumra, de válaszlevelük szerint egy céges rendezvényen kellett lenniük, viszont ígéretet tettek egy saját szervezésű lakossági fórumra a gödieknek.

Az egykor 92 ezer négyzetméteres képcsőgyár mára több mint 570 ezer négyzetméteres akkumulátorgyárrá hízott, és várhatóan még egyszer ekkora lesz, ha a vállalat birtokában lévő 114 hektár be fog épülni. Mint arról a kezdetektől beszámoltunk a Mércén, abban, hogy mára hova jutott az ügy, vitathatatlan szerepe volt az előző fideszes városvezetésnek és az akkunagyhatalmi ambíciókkal kacérkodó Orbán-kormánynak.

A gyár átalakulásáról és bővüléséről utólag szereztek tudomást a gödiek, és a mai napig rendszeres gyakorlat, hogy kész tények elé állítják őket. Bár sokan rutinos résztvevői a gyárral kapcsolatos közmeghallgatásoknak, ezeknek a vége mindig ugyanaz lett: a hatóságok türelmesen meghallgatták kritikáikat, fenntartásaikat, majd ennek ellenére kiadták az engedélyeket a súlyos állami milliárdokkal megtámogatott multinak.

Tavaly áprilisban érkezett az utolsó késdöfés: a kormány a járványhelyzet kellős közepén Gödön hozta létre az ország első különleges gazdasági övezetét, elvéve Gödtől a Samsung iparűzési adójából befolyó bevételeket, a Samsunggal szemben kritikus új városvezetés jogait durván megcsorbítva, és az eddiginél is kevesebb beleszólási lehetőséget hagyva a lakosság érdekeinek képviseletére. Ezzel a kormány tulajdonképpen beismerte: a profit – legyen szó törvényekről vagy emberi jogokról – mindenek felett áll.

Éjjel-nappal dübörög a gyár

Mint arra számos alkalommal felhívták a gödiek a Samsung és a hatóságok figyelmét is,  2018 óta egyre zavaróbbá, mára pedig már elviselhetetlenné vált a folyamatosan növekedő gyár zaja. Jelenleg is több tucat zajforrás működik az üzemben, azt pedig még nem tudni, mekkora zajjal jár majd a most épülő második, gigászi gyár termelése.

A civilek kifejezetten aggályosnak tartják, hogy a Samsung az általa felkért zajszakértők méréseire hivatkozva mondhatja azt a hatóságnak, hogy nem lépi át a gyár zaja a jogszabályban rögzített határértékeket. A lakosok mindeközben hiába tesznek folyamatosan tömegesen panaszt, a hatóság vagy nem mér rendszeresen, vagy mér, de nem tudni, mit, mikor és hol, ezeket az adatokat ugyanis nem adja ki a civil szervezet kérésére sem.

A Samsung csak a gyárhoz kifejezetten közel eső Göd-Újtelep városrészben ismerte el az éjszakai zajhatár-átlépést, más egyértelműen érintett utcákban azonban nem, miközben egyre nagyobb területről érkeznek lakossági panaszok. A Göd-ÉRT Egyesület felismerte, hogy sem a multi lelkiismeretére, sem a hatóság szigorára nem hagyatkozhat, ezért végül felkért egy független igazságügyi zajszakértőt, aki megerősítette: ahogy bővül a gyár, úgy terjed a zaj a város irányába, így jelenleg kb. 470 ingatlant és ennél is több embert érint.

A lakossági zajpanaszokat az alábbi térképeken monitorozza a Göd-ÉRT:

Dr. Bera József szakvéleménye az, hogy a hatósági állásfoglalás, miszerint nincs jelentős környezeti hatása a gyárnak, megalapozatlan, ugyanis  környezeti hatástanulmányra és sokkal komolyabb zajvédelmi intézkedésekre lenne szükség mind a gyárbővítés, mind a gyárat kiszolgáló úthálózat kapcsán.

A zajhatárértékeket jogszabály írja elő: a Gödhöz hasonló kertvárosias lakóövezetekben nappal 50 decibel, éjszaka 40 decibel a megengedett határérték, amit egy decibellel, és egy percre sem lehet átlépni – hangsúlyozta a szakértő. Csakhogy a Samsung rendszeresen megteszi ezt. Fontos leszögezni, hogy a zaj nem „csupán” zavaró: a határértéken felüli zajszennyezés komoly egészségügyi problémákat válthat ki hosszú távon, amiért a cég láthatóan nem vállal felelősséget.

„Én szeptember óta nem tudtam átaludni úgy egy éjszakát, hogy ne arra ébredtem volna, hogy a Samsung morajlik a hálószobánkban. És tudom másokról is, hogy pontosan ez történik velük is”

–  mondta a fórumon Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT alelnöke, aki egyébként az eddig felépült és működő gyártól 1 kilométerre lakik, de már ennél távolabbról is érkezett panasz.

Hogy miért volt általános a bizalmatlanság a hétfői fórumon a Samsung önbevallásos zajméréseivel szemben, azt magyarázhatja az is, amiről Kecskés mesélt az egyesület prezentációja közben: a gyár éppen abban a két hétben halkult el nyáron, amikor a cég zajmérést végeztetett, amellyel bizonyítani kívánta a hatóságnál, hogy nincs itt semmi látni… pontosabban hallanivaló.

Az egyesület alelnöke szerint volt olyan is, hogy a Samsung felajánlotta, hogy kimegy mérni a lakosokkal, de ehhez előre kellett időpontot egyeztetni. Amikor kiment a gyár környezetvédelmi szakembere este 10-kor a megbeszélt helyszínre, halálos csend volt. „Ott álltunk, és hallgattuk a csendet. Mondtuk a Samsung munkatársának, hogy ha minden este kijönne, akkor nekünk jó lenne” – idézte fel Kecskés, aki szerint óriási szükség lenne rá, hogy a hatóság a lakosság bevonásával végezzen zajmérést, hogy biztosak lehessenek benne, hogy akkor, ott és azt mérik, amit ők érzékelnek.

„Nyár óta Alsógödön nem volt csend sem éjjel, sem nappal. (…) Szerintem mindannyian ismerjük azt az érzést, hogy nagy nehezen elalszunk, de már halljuk a Samsung zúgását, mert már este 10-kor, fél 11-kor megérkezik, és eltart egészen hajnalig”

– mondja Kecskés, felhívva a figyelmet: összetett zajhatásnak vannak kitéve a gödiek, és már rég nem csak a gyár hűtőtornyai okozzák a legnagyobb problémát, hanem egy mély, az ember gyomrában érezhető morajlást is tapasztalnak rendszeresen.

Határérték ide vagy oda: elviselhetetlen

„Lehet, hogy a Samsung azt ígéri, hogy be fogja tartani a határértéket, de mi attól még meg fogunk őrülni. Az, hogy az ember kilép a kertjébe, ahova költözött nyugalomért, csendért, és ott az fogadja, hogy egy búgó-zúgó, folyamatos zaj van, az nehezen elviselhető hosszú távon akkor is, ha be van tartva a határérték” – mondja Kecskés, aláhúzva, hogy még ha valamilyen csoda folytán tényleg sikerülne a határérték alatt maradni a jövőben, akkor is elviselhetetlenül zavaró lenne a gyár zaja a kibocsátott frekvenciák miatt.

„Az a baj, hogy a 39 decibel is rohadt hangos”

– csatlakozik egy férfi a közönség soraiból.

A zajérzetet fokozza ugyanis az úgynevezett frekvenciás – mély, búgó vagy magas, sivító – zaj. Amennyiben tapasztalható ilyen zavaró frekvencia, a zajmérést korrigálni kell, hozzá kell adni a mért értékhez. Ez adott esetben növelheti a határérték-túllépés mértékét, sok esetben akár 10 decibellel is. Nemcsak a fülünkkel érzékeljük a hangot, hanem a teljes testünkkel is.

Éjszaka, amikor kisebb az alapvető zaj, jobban ki lehet hallani ezeket a frekvenciás zajokat, ezekre a zajcsökkentésnél is nagyobb figyelmet kell fordítani – magyarázta Bera József.

Bár a Samsung a fórumon bemutatott zajtérkép szerint azt ígéri, hogy miután a második gyár megépül, el se éri majd a zaj a lakott területet, ez sem az egyesület, sem az igazságügyi zajszakértő szerint nem tükrözi a valóságot.

„Én önmagában ezt a zajtérképet nem tartom reálisnak, sem a nappalit, sem az éjszakait” – közli a gödiekkel Bera József, ezek a térképek ugyanis olyan számításokon alapulnak, amelyekbe nagyon sok olyan tényezőt  (pl. frekvencia, időjárási viszonyok, hőmérséklet) nem tudnak belevenni, amelyek jelentősen megváltoztathatják a hangterjedési viszonyokat. A Samsung esetében nem elég 1-2 mérés, és nem elég az üzem közelében lévő ingatlanoknál mérni, hanem távolodni kell tőle, például a hőmérsékletváltozás következtében meglepően távol is érzékelhető a gyár zaja – hangsúlyozta.

Megoldás van, akarat nincs

Némi bizakodásra adhat okot, hogy Bera szerint

nagyon is létezik megoldás a gyár zajcsökkentésére, ugyanis széles körben elérhetők az erre alkalmas különféle technológiák. Vagyis kizárólag a cég akaratára és a jogszabályok betartatására lenne szükség a hatóság részéről.

„Úgy építkezni, hogy egy második gyár esetében is azt mondják, hogy lehet, hogy ennek is majd lesz zaja, de majd utólag zajcsökkentési tervet vezetnek be, olyan nincs. Most azt kérvényezzük, hogy ne működtessék a gyárat, amíg az első gyár esetében nem tudják azokat a zajhatár-értékeket betartani, amelyeket a magyar hatóság megszabott. Akkor hogy a fenébe akarnak új gyárat építeni?”

– kérdezi Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT elnöke.

Egy lakos arra kíváncsi, lehet-e az elkészült szakvéleménnyel feljelentést tenni a Samsung ellen annak érdekében, hogy a hatóság folytassa a további vizsgálatokat. „Mert ugye azért fizetünk adót, hogy a hatóság folytassa ezeket a vizsgálatokat. Mi is megfinanszírozhatnánk ugyanezt, csak akkor tisztelettel azt szeretném kérni a kormánytól, hogy mentesítsen már a következő öt évre az adófizetés alól” – mondja a férfi.

A szakértő szerint a válasz igen, az általa készített független szakvéleményre hivatkozva nagyon is érdemes a hatósághoz fordulni. „Akinek a lakóingatlanját érinti a hatásterület, az a tulajdonos jogot szerez arra, hogy fellépjen a környezeti hatás ellen” – mondja.

Jó volna persze, ha további mérésekre is lenne lehetőség, ezek azonban rendkívül összetettek és egyáltalán nem olcsók. Ezzel kapcsolatban Bodnár megjegyzi: hiába pályázott az egyesület a Pest Megyei Önkormányzat civil szervezeteknek elkülönített 400 millió forintos keretére, nem jutott pénz a Göd-ÉRT zajmérési projektjére.

Bár azt kormányrendelet is előírja, hogy véderdőt kell telepíteni a gyár és a lakott terület közé, ez csak nagyon halványan látszik körvonalazódni, és ami eddig látszik belőle, az sem túl ígéretes. Egy keskeny szakaszt kijelölt már Pest megye fásításra, de az egyesület szerint ez kevés: 50 méteres erdősávra lenne szükség a gyár körül végig.

Más kérdés, hogy a Göd-újtelepi szakaszon például úgy ráépült a gyár házakra, hogy ott lehetetlen ezt kivitelezni. Az ott élők, amellett, hogy beleesnek az esetleges ipari balesetek hatásterületébe, egy újabb tervezett raktárépületet csodálhatnak majd minden nap, valamint egy annál jóval alacsonyabb, borostyánnal befuttatott falat.

Mivel a beruházás nyomán már most is mérhető a levegőminőség romlása Gödön, ráadásul folyamatosan bővül a gyárat kiszolgáló közúthálózat, és növekszik a forgalom, egy összefüggő erdősáv fontos szerepet töltene be ennek ellensúlyozásában. A zajvédelemben elsősorban a lakosság által egyre inkább követelt technikai intézkedések segítenének, de a fák növekedésével ebben is jutna szerep a véderdőnek.

Ezzel kapcsolatban érdekes fejlemény egyébként, hogy Tuzson Bence országgyűlési képviselő Facebook-oldalán arról posztolt néhány napja: a Stratégiai és Családügyi Kabinet ülésén szóba került a gödi véderdő létrehozása is. „A kormány elkötelezett az erdő telepítése mellett. Számunkra a körzetünkben élők, a gödi emberek jóléte és kényelme a legfontosabb” – fogalmazott a fideszes képviselő. Arra a poszt sajnos nem tér ki, hogy akkor miért nincs ott soha a Samsungról szóló eseményeken, és mégis milyen konkrétumokat lehet tudni a véderdővel kapcsolatban.

„Nekem leginkább a zajjal van problémám. Hallom én is az üzemi zajt éjszakánként, ami elég zavaró. De annyira nem, mint a forgalom. Iszonyat, nem lehet élni. Nem lehet ablakot nyitni, a Samsung buszai a ház előtt mennek el, ott mennek el a teherautók, a munkagépek”,

amelyek a 40-es tábla ellenére rendszeresen száguldoznak. „Élhetetlen lett ez a részt. Azon gondolkodom, hogy vagy két méteres kőfalat húzok a házam köré, vagy pedig elköltözöm. Én így nem tudok élni” – panaszolja egy nő.

Egy másik lakos arról érdeklődik, összefüggésben lehet-e a gyárral, hogy az utóbbi időben soha nem tapasztalt, fekete anyag ülepszik le a szokásos por helyett a kerti bútorokon, ablakpárkányon. A szakértő válasza szerint nagy valószínűséggel igen a válasz.

A romló légszennyezési adatokat ismertetve Bodnár arról is beszélt: az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a gyárban felhasznált NMP nevű magzatkárosító, rendkívül veszélyes anyagból évente 350 kg jut ki, azt azonban senki sem tudja, hogy milyen formában és hova. Örvendetes, hogy az önkormányzat idén másodjára is levegőminőség-mérést fog rendelni az egyesület javaslatára, azonban Bodnár szerint fontos lenne, hogy a hatóság is aktivizálja magát, és vizsgálja az ülepedő port a gyár egy kilométeres körzetében.

Engedély nélküli működés és veszélyesanyag-furikázás

Kb. 5000 tonna veszélyes anyagot tárolnak majd a gyár területén, az akkumulátorgyártás alapanyagául szolgáló NMP és az elektrolit ráadásul sokat fog közúton is mozogni, mivel egy Sóskúton épülő gyárban – amelyről ebben a riportban írtunk részletesen – újrahasznosítják majd a gödi NMP-t, és visszahozzák a Samsungba. Éppen ezért mindenképp fontos lenne minimalizálni a kockázatot, és a veszélyes anyagokat szállító járműveket elterelni a városból, az elkerülő csomópont azonban a már jól megszokott módon, utólag készül, a forgalom egy része pedig így is a gödiek háza előtt fog elhaladni, jelentős zaj- és légszennyezést okozva.

Mint arról beszámoltunk,

a hatóságok több alkalommal is rajtakapták a Samsungot, hogy használatbavételi engedély nélkül zajlik gyártás több épületrészben, ami különösen aggasztó egy felső küszöbértékes veszélyes üzem esetében, a Katasztrófavédelem azonban nem árulja el, hogy miért nem kapott engedélyt a gyár:

„Várjuk a választ, hogy az iparbiztonság, a zajvédelem vagy micsoda nem megfelelő” – mondja Bodnár. Arról is írtunk már, hogy a Samsungot mindössze 1 millió forintra büntette a hatóság, ez ugyanis ma Magyarországon egy multi ellen a kiszabható legnagyobb büntetés. Csak hogy érzékeljük az arányokat: 480 milliárd forint volt a gödi Samsung-üzem bevétele 2020-ban. A civilek nyáron levélküldő kampányt indítottak a gyár bezárásáért, szerintük ugyanis elfogadhatatlan az engedély nélküli működés. A hatóság nem reagál.

Új víz- és csatornarendszer: a Samsung kiszippanthatja a vizet a város alól?

További súlyos aggályokat vet fel a civilekben, a lakosságban és az önkormányzatban is az állam által 30 milliárd forinttal megtámogatott, Mészáros Lőrinc cége által kivitelezni tervezett új víz- és csatornahálózat. Az akkumulátorgyártás nagyon vízigényes, ezért is települnek a Duna mellé a gyárak: a tervek szerint a Samsung kb. 30 ezer köbméter vizet venne ki a Dunából naponta a második gyár megépítése után, és 15-öt juttatna vissza ugyanoda tisztított szennyvízként. Hogy mindez mit fog jelenteni a gödi vízellátásra nézve, azt egyelőre senki sem tudja biztosan, a vízkérdésekben illetékes katasztrófavédelem ugyanis nem válaszol a kérdésekre.

Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) már tett arra utalásokat, hogy előfordulhat, hogy kisebb lesz a víznyomás, de igyekeznek a továbbiakban is biztosítani az előírt határértékeket. Nyáron, nagy szárazság idején volt több olyan nap, amikor a környező településeken kérték a lakosokat, hogy kevesebbet locsoljanak a megfelelő ivóvízellátás érdekében – idézi fel a polgármester, aki szerint eddig Gödön nem volt erre szükség, de hasonló esetekben várható lesz, hogy a gödieknek is vissza kell fogniuk a fogyasztást, ha a Samsung kiszippantja a vizet a város alól.

Ezzel kapcsolatban is érezhető a fórumon megjelent lakosok nyugtalansága, hiszen a probléma része az is, hogy Mészáros és Mészáros Kft. tervei szerint a Samsungtól az ipari szennyvizet Neveleken (Göd egyik városrészén) keresztül Vácra fogják vezetni, ahol a meglévő szennyvíztisztító mellé egy új telepet létesítenek, hogy ezen keresztül juttassák majd a szennyvizet Dunába.

Az ellen azonban erős a tiltakozás, hogy ez a vezeték lakott, valamint Natura 2000-es területen át vezessen. Ami ennél is aggasztóbb, hogy a Chinoin gyógyszeripari cég által még a ’80-as években súlyosan elszennyezett és lezárt váci kutakat újranyitnák, és innen biztosítanák Gödnek a tisztított ipari szennyvízzel kevert ivóvizet.

„Nem értem, miért nincsen közmeghallgatás erről, és hogy miért kell a lakossági vizet az ipari vízzel keverni. Miért kap 30 milliárd forint közvetlen támogatást erre a Samsung, amikor ő fogja ennek az előnyeit élvezni?”

– kérdezi Balogh. Válaszokat azonban egyelőre ő sem kap, hiszen a Katasztrófavédelem nem jelent meg a fórumon, és az önkormányzat kérdéseit is lepattintja pl. arra vonatkozólag, hogy a mérgezett kutak rendbetétele megtörtént-e egyáltalán.

„Azt sajnálom, hogy kimarad teljesen a demokrácia ebből az eljárásból, kész tények elé állítanak minket, de még csak a tényeket sem közlik, hogy tudjuk, mi az, ami várni fog ránk”  – mondja Balogh.

Az aggodalmakra ráerősít a szakértő is: Bera József szerint az előzetes vizsgálati dokumentáció, ami alapján elkezdődhetett az építkezés, nem vizsgálta elég alaposan, hogy egy üzemnek mekkora a vízigénye és mekkora a technológiai szennyvízkibocsátása. „Nem lehet ma Magyarországon egy közműszolgáltatót arra kényszeríteni, hogy egy üzem építése kapcsán korlátozza a lakossági vízellátást. Erre nincs lehetőség” – mondja a szakértő, hozzátéve: ez közegészségügyi kérdés is. Nem lehet egyetlen egy ingatlannál sem kevesebb víz, mint amire ott szükség van. Bera szerint ezekre a kérdésekre külön hatásvizsgálattal kellett volna választ találnia a cégnek.

Mi lesz veled, Göd?

„Mitől lesz ez a város élhetőbb? Mitől lesz a mi biztonságunk garantálva? egyáltalán a gyerekeimnek kínáljam-e Gödöt mint életteret, érdemes-e itt gyökeret verni, vagy sok más gödi polgárhoz hasonlóan mi is gondolkodjunk-e abban, hogy feladjuk az ittlétünket, és elköltözzünk a városból?” – kérdezi egy lakos elkeseredve a fórum végéhez közeledve, a polgármesterhez fordulva.

Balogh vigasztalni próbál: Göd még így is az egyik legcsodálatosabb város, hiszen itt a Duna, rengeteg a zöld felület, de ami a legfontosabb: a mai fórumból is látszik, hogy remek a közösség és nagyon értékes a civilek munkája, amit még jobban meg kell becsülnie a városnak. Balogh a Mérce kérdésére elmondta: sikeresnek értékeli a fórumot, mert amellett, hogy teltház volt, sok új arcot is látott, a Göd-ÉRT felkészültsége pedig elismerésre méltó. A fórum fényében úgy látja, az önkormányzat most azzal tud kiállni a lakosok mellett, hogy még több adatot és információt gyűjt a beruházásról, és próbálja megakadályozni, hogy azok hiányában a hatóságok engedélyeket adjanak ki.

A fórum végére számos nagyon fontos kérdés és értékes meglátás gyűlt össze, amelyeket a Göd-ÉRT szintetizál, majd továbbít az illetékesek felé, kitartóan képviselve a gödiek érdekeit, országunk döntéshozói helyett.

A gyár ugyanis megállíthatatlanul bővül, de nagyon nem mindegy, milyen áron. És itt most elsősorban ne az  – egyébként szintén bicskanyitogató  – milliárdos állami ajándékra gondoljunk, ami a Samsung zsebében landolt, hanem arra a több száz vagy több ezer emberre, aki nem hajlandó több áldozatot meghozni a kormány kedvéért a gazdasági növekedés oltárán.