Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemzetközi összevetésben is gyalázatosan alacsony fizetésért dolgoznak a magyarországi egyetemi oktatók

Nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amelyet az egyetemi oktatók keresnek Magyarországon. Mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetése az egyik legalacsonyabb az európai uniós országokban, írja az Átlátszó.

Magyarországon az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel.

Az Átlátszó gyűjtése szerint Bulgáriában (665 euró), Romániában (875 euró) és Horvátországban is (több mint 1000 euró) többet keresnek a tanársegédek, akik minden országban általában a legalacsonyabb fizetési kategóriába esnek. Észtországban, Görögországban vagy Portugáliában kétszer akkora fizetést kapnak a tanársegédek, mint Magyarországon, Máltán háromszor többet, Szlovéniában vagy Ausztriában négyszer annyit, Finnországban, Németországban vagy Hollandiában pedig a magyarországi fizetések ötszörösét vihetik haza.

Azonban nem csak a pályakezdő egyetemi tanárok fizetése gyalázatos, ha összevetjük más országok béreivel.

Magyarországtól (1538 euró) kevesebbet csak Bulgáriában (1053 euró) keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok. Romániában egy rendes egyetemi tanár 1626 eurót keres, Litvániában pedig már közel kétezer eurót. Görögországban, Horvátországban, Csahországban, Lengyelországban 3 ezer eurót keresnek az egyetemi tanárok, Szlovéniában 4590 eurót, Ausztriában pedig már közel 8 ezer eurót.

Összehasonlításképp: az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg.

Az Átlátszó egy régebben megjelent írásában arról írt, hogy a magyarországi egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az alacsony fizetések miatt általános a tanárhiány. Az egyik egyetem, amelyben 20 tanárból egyet ingyen foglalkoztatnak, ezt azzal indokolta, hogy az önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával).

A modell változott, az autonómia elesett

A magyarországi egyetemek zöme augusztus 1-jével immár nem állami fenntartás alatt működik. Öt kivételével (ELTE, BME, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Zeneakadémia) az összes egyetemet alapítványok alá terelték.

A kormány azzal indokolta a döntését, hogy az ún. modellváltás révén az egyetemek nagyobb mozgási szabadságot kapnak, az egyetemi oktatók pedig fizetésemelésben részülnek.

A modellváltásról szóló törvény megváltoztatásához kétharmados többség szükséges, így a modellváltás esetleges későbbi visszavonása, vagy akár csak átstrukturálása is komoly nehézségekbe ütközik.

A modellváltásra szánt összeg a májusban a parlament elé terjesztett helyreállítási tervben már nem szerepelt. Volt ugyan benne egy passzus a „felsőoktatási képzések ágazati modernizációjáról”, de ez csak egy részét képezi a  versenyképes munkaerőre kért támogatáscsomagnak, és összesen mindössze 281 milliárd forintot tett ki a teljes alapból. Ez – bár részben fedezné az egyetemi átalakítási költségeket – meg sem közelíti a kormány által beharangozott és az alapítványi modell indokaként felhozott 1500 milliárd forintos fejlesztési forrást.

Az Európai Unió azóta sem fogadta el a magyarországi helyreállítási tervet.

(Átlátszó, Mérce)
Címlapkép: Fortepan