Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Médiatanács javára ítélt a Kúria, az Európai Unió Bíróságáig is tovább megy a Klubrádió

Ez a cikk több mint 2 éves.

Helyben hagyta a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Klubrádió ellen. a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médianácsának javára – derül ki a Klubrádió közleményéből. A rádió azért fordult a bírósághoz, mert szerintük a Médiatanács álindokokkal, jogsértő módon zárta ki a 92.9-es frekvencia használatára kiírt pályázatból.

A Fővárosi Törvényszék elutasította a Klubrádió keresetét, ezért fordultak a legfelsőbb magyar bírói fórumhoz. Az Kúriától azt kérték, hogy semmisítse meg a Médiatanács határozatát és kötelezze új eljárás lefolytatására a frekvencia használati jogáért. A Kúria helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét.

A Klubrádió közleményében kiemeli, az ügyben eljáró három tagú bírói tanács tagja volt Varga Zs. András, a Kúria elnöke is, akit a parlament tavaly nevezett ki annak ellenére, hogy korábban nem volt ítélkezési gyakorlata. Arató András, a rádió többségi tulajodonosa a tárgyalást követően elmondta, nem is várt más döntést, Varga Zs. András szerinte csak végrehajtotta a rádió elhallgattatására irányuló „párthatározatot”.

„A frekvenciát elvették, de a rádió továbbra is működik az interneten a hallgatók jóvoltából. A kúriai abszurd ítélet megerősítette azt, mekkora szükség van a Klubrádió működésére.”

-tette hozzá Arató, aki szerint belátható időn belül nem lesz a rádiónak földi frekvenciája, de addig is online működnek.

Arató elmondta azt is, ahogy a frekvencia meg nem hosszabbításával kapcsolatos ügyükben, úgy most is keresetet nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz. Ennek elsődleges célja nem az, hogy az Alkotmánybíróságnál érdemi eredményt érjenek el, hanem, hogy megtegyék a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az Európai Unió Bírósága elé jusson az ügyük.

A rádió tulajdonosa hozzátette azt is, furcsának találta, hogy a kúriai tanács elnökasszonyának indoklása szerint ők tulajdonképpen elfogadták a döntést. Ez Arató szerint nem igaz, hiszen egy több száz oldalas keresetben vezette le a Klubrádió, miért nem állja meg a Fővárosi Törvényszék egyetlen indoklása sem a helyét.

A rádió ügyében egyébként már az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított június elején Magyarország ellen.

Mint ismert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tavaly szeptember 11-én bejelentette: elutasította a médiaszolgáltató kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re. Az NMHH a döntését akkor azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóság részére. A Klubrádió ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy két olyan apróbb adminisztratív hibáról van szó, ami nem indokolja egy rádió elhallgattatását.

Érvényes frekvencia nélkül a csatorna február 15. óta már nem sugároz az addig használt Budapest 92,9 MHz frekvencián, ehelyett csak interneten keresztül vált hallgathatóvá.

A médiatanács február közepén indította újra, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. jogorvoslati kérelme miatt felfüggesztett pályázatot, akkor el is fogadták a Klubrádió hiánypótlásait is, amelyeket az NMHH kért be. Akkor úgy tűnt, a rádió helyzete záros határidőn belül rendeződni fog, azonban a március 10-i döntés eloszlatta ezt a reményt.

A Médiatanács akkor nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiós frekvencia pályázatát, miután az eljárásban egyedüliként bennmaradó Klubrádió Zrt. ajánlatát érvénytelennek találta.

A médiatanács két szempontban találta a pályázati előírásoknak nem megfelelőnek a Klubrádió ajánlatát. Az egyik, hogy szerintük a nyilvános cégadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene. A másik, hogy megállapításuk szerint a pályázat lényegi műsortervi hibákat is tartalmaz.

Ezeket a vádakat a Klubrádió akkor tételesen tisztázta és színjátéknak nevezte a Médiatanács pályáztatását.

A Kúria a rádió elhallgatatás miatt benyújtott keresetét is elutasította, így abban az ügyben is az alkotmánybírósághoz fordultak, a fentiekhez hasonló okokkal, vagyis, hogy ezt a perüket is az Európai Unió Bírósága elé vigyék.