Bejött a papírforma az orosz parlamenti választásokon: közel 90 százalékos feldolgozottság mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök pártja, az Egységes Oroszország a listás szavazatok 46,66 százalékát szerezte meg, és a 222 választókerületből 195-ben végzett az élen. Ennek alapján a párt megőrizheti a kétharmados többségét a 450 fős, Állami Dumának hívott szövetségi parlamentben.

A választásokat eredetileg előre kívánták hozni 2020 szeptemberére, miután egy országos népszavazáson elfogadásra került az az alkotmánymódosítás, melynek értelmében a hivatalban lévő elnök korlátlan számú alkalommal választható újra, ám végül csak idén került sor a szavazásra, amely szeptember 17. és 19. között zajlott.

Miközben a kampány során egy pillanatig sem fért kétség ahhoz, hogy az Egységes Oroszország fogja kapni a legtöbb szavazatot, mégis élénk nemzetközi figyelem követte a választást. Kérdéses volt ugyanis, hogy látván az országban többszázezer ember haláláért és jelentős gazdasági visszaesésért felelős koronavírus-járványt és a Putyinhoz köthető korrupciós ügyeket feltáró ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij megmérgezése és bebörtönzése miatt kirobbanó tömegtüntetéseket, vajon milyen arányban nyer a kormánypárt.

Alekszej Navalnij egyébként „SmartVoting” nevű választási információs applikációval kívánta növelni a Putyin-ellenes ellenzék esélyeit, ám az orosz hatóságok jelentős bírságokat helyeztek kilátásba az Apple és a Google számára, akik így eltávolították az appot az alkalmazásboltjaikból.

Ezen ügyektől nem függetlenül a kormánypárt támogatottsága több mint 8 százalékkal esett vissza a legutóbbi, 2016-os választáshoz képest. Az Egységes Oroszország visszaeséséből elsősorban az a Kommunista Párt profitált, amely több mint 7,8 százalékkal növelve a legutóbbi eredményét, 21,14 százalékot szerzett (jelen állás szerint). A kommunisták vezetése (és kiváltképp a párt örökös elnöke, Gennagyij Zjuganov) alapvetően támogatja a putyini politikát, azonban, ahogy azt Jevgenyij Beljakov a Mércén megjelent írásában kifejtette, maga

a párt egy erős független, alulról szerveződő mozgalomra épül, amely – néha sikeres –kihívója Putyin pártjának országszerte a helyi választásokon.

Az elmúlt hónapok során, amikor az ellenzékkel szemben egyre nagyobb lendülettel lépett fel a hatalom, a kommunisták szokatlanul dühödten demonstráltak Putyin elnyomó törvényei ellen, gyakran szövetkezve a liberálisokkal és a progresszív baloldallal is.

Hasonlóan a korábbiakhoz, az idei orosz választás is bővelkedett az olyan esetekben, amelyek arra engednek következtetni, hogy az államhatalom szisztematikus módon követett el választási csalásokat.

Szeptember 19. vasárnap éjfél és délután három óra között a Golos független megfigyelői 185 esetben kaptak jelentést a választási megfigyelők jogainak, választási bizottsági tagok, médiamunkások jogainak megsértése vagy életveszélyes megfenyegetésük miatt.

Egy helyen, szintén a Golos beszámolója szerint, az ellenzéki szociálliberális Jabloko párt egyik képviselőjelöltjét, Kirill Gurjevet Krasznodarban megtámadta a helyi választási bizottság elnöke, Larissza Szidorova, kitépve Gurjev kezéből a választók listáját, és részben szét is tépve azt.

A független Novaja Gazeta írta meg, hogy Rosztovban megmérgezhettek egy választási bizottsági tagot, aki vitába keveredett kollégaival azzal kapcsolatban, hogy építsenek-e ki kamerás megfigyelést a szavazókörökben a választási csalások megelőzése miatt. Az idei választási kampányban egyébként a hatalom mindent megtett a maradék független sajtó ellehetetlenítéséért, a Novaja Gazeta weboldalát például tegnap sorozatos túlterheléses támadások érték, így az urnazárás után a portál szinte végig elérhetetlen volt.