Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kocsis Máté szerint megfontolandó az az ellenzéki kezdeményezés, hogy lehessen a választásokkal egy időben népszavazást tartani

A kormányközeli Magyar Nemzetnek adott ma interjút Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Az untig ismert kampányszlogenek (Stop Gyurcsány, Stop Karácsony!, az ellenzéki előválasztás egy gyurcsányista átverőshow) mellett a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője elejtett egy félmondatot, amelynek igen komoly hatása lehet a magyar politika alakulására a következő hónapokban.

Kocsis szerint többek között költséghatékonysági szempontok miatt is  megfontolandó az az ellenzéki javaslat, amely úgy módosítaná a választás törvényt, hogy lehetséges legyen egy napon tartani népszavazást az országgyűlési választásokkal.

Ezzel kapcsolatban a Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea nyújtott be módosítási indítványt szeptember 6-án, amely hatályon kívül helyezné  a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 67. § (3) bekezdését, amely kimondja, hogy „az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás„.

Az ellenzék számára azért lenne előnyös a választási törvény ilyen irányú módosítása, mert látván a népszavazás procedurális menetét, nehezen elképzelhető, hogy  lehetséges még a 2022-es országgyűlés választások előtt megtartani a népszavazást a Karácsony Gergely által benyújtott, a Fudan Egyetemmel és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításával kapcsolatos kérdésekben, amelynek kiírására a Nemzeti Választási Bizottság is rábólintott.

Ahogy arra múltheti sajtótájékoztatóján Szabó Tímea is emlékeztetett, 15 napja van bárkinek fellebbeznie a döntés ellen, ezután a Kúriának 90 napja van eldöntenie, hogy átengedi-e a kérdéseket. Ezt követően a kezdeményeznek 120 napja van összeszednie a népszavazás megtartásához szükséges 200 ezer aláírást.

Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, a budapesti főpolgármester népszavazási kérdéseivel kapcsolatban meg nem nevezett magánszemélyek mellett Volner János korábbi Jobbik-frakcióvezető, jelenlegi független országgyűlési képviselő, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyújtott be fellebbezést.

Volner és az Iparkamara arra hivatkoztak, hogy a kínai Fudan Egyetem Magyarországra hozása nemzetközi szerződéseket, az álláskeresési járulék időtartalmának kitolása pedig a költségvetési kérdéseket érint és ilyen témákban az Alaptörvény rendelkezései szerint nem írható ki népszavazás.

Amennyiben elfogadásra kerülne a Párbeszéd javaslata és az állampolgárok az országgyűlési választásokkal egy időben szavazhatnának ezekről a kérdésekről, az valószínűleg jelentősen segítené az ellenzéket a szavazóik mozgósításában, valamint elkerülhető lenne, hogy a népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelenül végződjön. Az érvényesség feltétele, hogy a választópolgárok több mint fele érvényes szavazatot adjon le, ez a kitétel pedig az 1990 óta tartott népszavazásokat elnézve egy igen komoly kihívás.

A legnagyobb részvétel a rendszerváltás előtt, 1989-ben tartott úgynevezett „négyigenes” népszavazáson volt, ám itt is csak 58 százalékos volt a részvétel.  A Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló 1997-es és 2003-as népszavazásokon a választópolgárok 49 és 45 százaléka vett részt, így a voksolások csak az érvényességi küszöb módosításának köszönhetően lehettek érvényesek. A Fidesz által kezdeményezett 2008-as népszavazás a vizitdíjról 50.51%-os részvétel mellett zajlott, a kormánypártok azóta nem tudtak ennyi embert elvinni az urnákhoz, ezért lett eredménytelen a 2016-os „kvótanépszavazás” is.

Néhány hónapja még arról szóltak a hírek, hogy a kormány január-február magasságában szeretné megtartani a nyáron elfogadott homofób törvények hazai és nemzetközi kritikáira válaszként tervezett „gyermekvédelmi” népszavazást.  Azonban egy jövő év elején megtartott voksoláson még a Fidesz-KDNP számára is komoly kihívást jelentene az érvényességi küszöb megugrása-ezt a problémát valóban áthidalhatná az, ha a hagyományosan nagyobb érdeklődés mellett megtartott országgyűlési választásokkal egy időben kerülne kiírásra a népszavazás.

Számos nemzetközi példa létezik arra, hogy népszavazásokat más választásokkal egy időben tartanak. Németország fővárosban, Berlinben a városlakók például szeptember 26-án a Bundestag, a városi és kerületi törvényhozási intézmények összetétele mellett arról is szavazhatnak, hogy közösségi tulajdonba kell-e venni a  3000 ingatlanon felüli giga lakáskonszerneket (a népszavazásról bővebben ebben a cikkünkben számoltunk be).

Az USA-ban is bevett gyakorlat, hogy a kongresszusi és elnökválasztásokkal egy időben az állampolgárok több úgynevezett „ballot initiative” kapcsán mondhatják el a véleményüket. Ezeket a népszavazások nem országos, hanem tagállami vagy helyi-regionális szinten tartják, a tavalyi választások során országszerte 121 ballot intiative-ről tartottak választást Amerikában. Ezek a népszavazások gyakran technikai jellegűek, ám sok államban így döntöttek a marihuána rekreációs célú felhasználásáról is az elmúlt években.

Az ország legnépesebb államában, a közvetlen demokrácia szempontjából az USA Svájcának tekinthető Kaliforniában tegnap is tartottak egy választást az állam demokrata kormányzójának, Gavin Newsomnak a hivatalából való visszahívásáról (a szavazás jelenlegi állása alapján úgy tűnik elbukott a republikánusok kezdeményezése és Newsom a helyén maradhat)-amivel párhuzamosan több kaliforniai megyében is tartottak népszavazásokat helyi ügyekről.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás