Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A munkásokkal fizetteti meg az autóipar a kényszerű leállás költségeit

A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárának – a kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonlóan – várhatóan hetekre le kell állnia, mivel a világszerte tapasztalható chip-hiány miatt nem tudják készre szerelni az autókat – írja a Pénzcentrum.

Noha a kényszerű leállás kétségkívül komoly bevételkiesést okoz az autóipari cégeknek és beszállítóiknak, ennek egy jelentős részét ráterhelik a dolgozókra a magyarországi Munka Törvénykönyve adta lehetőségekkel élve.

Az MT lehetővé teszi ugyanis a munkaidőkeret rendszer alkalmazását, ami azt jelenti, hogy az adott dolgozó által elvégzett munkát csak bizonyos időkerettel kell elszámolni és megfizetnie a munkáltatónak. Vagyis egy adott időszakon belül hiába végez a dolgozó túlórákat, ezeket a munkáltató „lepihentetheti”, vagyis kiadhat pihenőidőket, amik ellensúlyozzák az elvégzett túlórákat.

Telefonon értük el László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, aki elmondta, hogy noha a nagy autógyártóknál – mint a Mercedes, Suzuki, Audi – is alkalmazzák a munkaidőkeretet, ezekkel a cégekkel még viszonylag korrekt megállapodásokat lehet kötni a kényszerű leállások idején alkalmazott elszámolásokkal kapcsolatban. A beszállítói láncban alacsonyabb szinten elhelyezkedő munkáltatókkal azonban általában már több probléma szokott adódni.

Ezen cégeknél eleve alacsonyabbak a bérek, és sokszor kisebb cégek, melyek alacsonyabb profitrátákkal dolgoznak, és nagyban függnek a végfelhasználó, nagy autógyártók által képviselt kereslettől – vagyis amennyiben az autógyárak leállnak, úgy előbb-utóbb a beszállítóknak is le kell, mivel nem tudják értékesíteni a terméket, és a feszes ellátási láncok miatt a raktárnak sem tudnak termelni.

Ilyen esetekben pedig számos cég „lepihenteti” a munkásokkal a felhalmozott túlórákat, így az időkeret végén, az elszámolásnál nem kell kifizetniük őket, még ha a túlórabér magasabb is lenne, mint az alap órabére a munkásoknak. Ráadásul hiába ad ki a cég pihenőidőt, időpontját a munkások ebben a rendszerben nem maguk választják meg.

Vagyis a mostani kényszerű leállást úgy terheli rá a munkásokra számos cég a szakszervezeti vezető szerint, hogy adott esetben teljesen jogszerűen elmaradhat a korábban ledolgozott túlóradíjak kifizetése, míg az állásidőn csak az alapbért kapják meg. Ez pedig lehet akár a minimálbér is, mivel a feldolgozóiparban jellemzően az alapbér feletti órabérek és bónuszok teszik ki a bérezés jelentős részét. László ugyanakkor azt is elmondta, hogy találkoztak olyan esettel is, mikor a munkáltató még a minimálbért sem fizette ki az állásidőre, ami viszont már törvényellenes.

László azt is elmondta, hogy a munkaidőkeret-rendszer alkalmazásával számos cég megütötte már a bokáját, ugyanis komoly feszültségeket szül a munkások körében, ezért elsősorban a nagyobb vállalatok nem is aknázzák ki teljességükben a törvény adta lehetőségeket. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne élnének velük olyan szinten, amit még az adott cég dolgozói el tudnak viselni, ez azonban cégenként és dolgozói csoportonként változó.

Címlapkép: MTI/Bús Csaba