Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány jogszabályi szintre emelte a halasztható műtétek önköltséges koronavírusteszthez kötését

Ez a cikk több mint 2 éves.

Alapjogokat sért, mégis jogszabályra emelte a kormány azt a már májusban megfogalmazott elvét, hogy a halasztható műtéteket önköltséges antigén- és PCR-tesztekhez kell kötni.

Először csak közösségi oldalakon megosztott bejegyzésekből és sajtónyilatkozatokból lehetett értesülni arról, hogy fizetős tesztekhez kötné az Emberi Erőforrások Minisztériuma a be nem oltottak elektív, azaz halasztható műtéteit. Később körleveleket és miniszteri utasításokat is kiadtak erről, de továbbra sem emelték a rendelkezést jogszabályra.

A kérdést az alapvető jogok biztosa (ombudsman) már májusban, a jogszabályra való emelés előtt megvizsgálta. Az ombudsman akkor megállapította, hogy miniszteri utasítással, a törvényhozást megkerülve előírni az önköltséges tesztelést állampolgárok számára ellentétes a jogállamiság Alaptörvényben rögzített elvével. Ráadásul a minisztériumi utasítások homályossága további problémákhoz és jogsértésekhez vezethetett: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tudomására jutott egy ügy, amelyben fizetős teszthez kötöttek egy nem halasztható, programozott császármetszést.

A jogszabályra emelés sem orvosolta az ombudsman tartalmi kifogásait: az intézkedés továbbra is sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, mert az oltás továbbra sem kötelező, s ezért az állam legfeljebb ösztönözhet az oltásra, de nem büntetheti az oltatlanokat.

Emellett az ombudsman szerint az sem állja meg a helyét, hogy a védettségi igazolvány teljes bizonyossággal igazolná az egészségügyben szükséges 100%-os fertőzésmentességet, ezért az élet ezen területén nem diszkriminálhatna az állam igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők között.

További kérdéseket vet fel az is, hogy az antigén- PCR-tesztek ára legalább 30 ezer forint, s éppen a legszegényebb magyarországi régiókban a legmagasabb az oltatlanok aránya. Magyarországon van olyan település, ahol az oltottság aránya mindössze 5%.

Ezért a Társaság a Szabadságjogokért arra szólította fel az alapjogok biztosát, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz és kérje a norma megsemmisítését. Amint írják honlapjukon:

„Mivel a kormányrendelet gyakorlatilag egy az egyben átültette a Biztos által sérelmezett szabályokat, reméljük, hogy az ombudsman is egyetért velünk: a kormányrendelet alaptörvény-ellenes, és meg kell semmisíteni.”