Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: Olyanok a törvényeink, hogy azok alapján bárki törvényesen lehallgatható

A vasárnap a Pegasus-botrány kitörésével nyilvánosságra került esetek mindenképpen felvetik a magyar állam felelősségének kérdését: ha a megfigyelések a magyar állam szerveinek megbízása alapján történtek, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért – írja hétfői elemzésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédők – akik a Direkt36 vasárnap megejelent tényfeltáró cikkében ugyancsak kommentálják a megfigyeleséek jogszabályi környezetét -, szerint ha bebizonyosodik, hogy az állam tényleg megbízóként járt el a megfigyelések során, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a titkos megfigyelés eszközét visszaélésszerűen alkalmazták-e.

Ha viszont nem az állami szervek állnak a megfigyelés mögött, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a magyar állam miért nem védi meg a polgárait attól, hogy jogellenesen megfigyeljék őket.

Ugyanis – mint a jogvédők kimelik-, olyan a hazai jogszabályi környezet, amely nem különösebben szorítja jogállami korlátok közé a megfigyelés tevékenységét. A TASZ rámutat: a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen.

A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés magyar szabályaival kapcsoaltban három fő problémát azonosított a TASZ:

  • a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
  • a feltételek fennállását eaz igazságügyi miniszter állapítja meg, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés
  • Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben.

A törvényes titkos megfigyeléshez csupán annyi tartalmi feltételt írnak elő a törvények a szolgálatok számára, hogy a feladataik ellátásához szükséges adatok ne legyenek más módon megszerezhetők, de olyan szabályok nincsenek, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy a megfigyelés megtörténte vagy elmaradása járna-e nagyobb veszéllyel, ahogy olyanok sem, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni.

Ha pedig léteznének is ilyen szabályok, azokat annak az igazságügyi miniszternek kellene alkalmaznia, akitől nem várható el, hogy ezt független, külső döntéshozóként tegye.

Vagyis nemcsak a tartalmi, hanem a hatásköri-eljárási feltételei is hiányoznak annak, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés jogállami keretek között maradjon – írják a jogvédők.

Magyarországon ráadásul arra sincs megfelelő eljárás, hogy ha a megfigyelés véget ért – akár elérte az eredményét, akár kiderült, hogy felesleges volt –, az érintett polgárokat megfelelően tájékoztassák arról, hogy őket megfigyelték, és milyen adatokat gyűjtöttek róluk. Így jogorvoslattal sem tudnak élni a megfigyelés miatt.

Attól azonban, hogy törvényes, még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű is – figyelmeztet a TASZ. Az elemzést jegyző Szabó Máté Dániel, a civil szervezet szakmai igazgatója rámutat, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban meg is állapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer

megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Mint ismert, vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországon a projektben résztvevő Direkt36 oknyomozóműhely hozta nyilvánosságra, hogy a hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehet bevethető kémszoftvert legalább tíz országban, köztük Magyarországon is használták újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen is. A cikk szerint több körülmény utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot. Az ellenzék a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte a lehallgatási botrány miatt, amelyet a Fidesz bojkottál. A kormánypárt álláspontja szerint „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása. Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el”.

(ataszjelenti.444.hu)