A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért (ICAN) genfi székhelyű szervezet által a napokban közzétett új jelentése szerint 2020-ban a nukleáris fegyverrel rendelkező államok együttesen 72,6 milliárd dollárt költöttek atomfegyverekre.
Jelenleg kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverrel: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. De atombombákat őriznek Hollandiában, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Törökországban is, olykor minden biztonsági szabályra fittyet hányva, amiről a Mérce is beszámolt.
Az elmúlt évben a végítéletre szánt összegnek több mint a felét, közel 38 milliárd dollárt az Egyesült Államok fizette ki.
Az omnicídium (mindenki kihalása) szempontjából „biztató” a jövő: az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint az amerikai nukleáris kiadások a közeljövőben rohamosan emelkedni fognak.
A tervek szerint jövőre 41,2 milliárd dollárra, a 2021-2030 közötti 10 év alatt pedig összesen 634 milliárd dollárra emelkedik az az összeg, amelyet atomtöltetekre szánnak.
A jelentés szerint Kína is serénykedett, 2020-ban 10 milliárd dollárt költött az atomfegyverekre, s ezzel beérte Oroszországot, amely pusztán 8 milliárdot.
Figyelemre méltó, hogy abban az évben, amikor a világgazdaságot a koronavírus-világjárvány nyomasztotta, a nukleáris kiadások egyáltalán nem torpantak meg, írja a jelentésről az Intercept.
Csakugyan nem történt visszaesés: 2020-ban majdnem pontosan ugyanakkora összeg jutott az atomfegyverkezésre, mint 2019-ben (73 milliárd dollár), s 8 milliárddal több, mint 2018-ban.
Susi Snyder, a jelentés társszerzője és a Don’t Bank on the Bomb projekt ügyvezető igazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris kiadásoknak csak egy bizonyos hányada látható: a mélyben és az árnyékosban még több üzlet köttetik.
A jelentésben található amerikai nukleáris kiadások nagy része magáncégekkel kötött jövedelmező szerződésekből áll. Az armageddonon 2020-ban négy nagy cég kaszált:
a Northrop Grumman 13,7 milliárd dolláros szerződést kötött, a General Dynamics 10,8 milliárd dollárra tett szert, a Lockheed Martin 2 milliárd dollárért fejleszthetett atomfegyvereket, a Boeingnek pedig 105 milliót juttatott a kormányzat.
Ezeknek az összegeknek jelentékeny része lobbipénz formájában visszakerült a döntéshozókhoz: az ICAN jelentése szerint minden egyes lobbizásra költött 1 dollárért 239 dollárnyi atomfegyver-szerződést kaptak.
A Northrop 13,3 millió dollár lobbiköltségről számolt be 2020-ban. A vállalat, amely megannyi vadászrepülőgép kifejlesztésében jeleskedik, tavaly elnyert egy új, interkontinentális ballisztikus rakétarendszer kifejlesztésére vonatkozó pályázatot, amelyből 85 milliárd dollárra számíthat.
A támogatásokból és kormányzati szerződésekből azonban nemcsak képviselőknek, hanem agytrösztöknek is jutott.
A jelentés szerint a nukleáris fegyverekből hasznot húzó vállalatok 2020-ban 5-10 millió dollárral támogatták a védelmi költségek emelése mellett lándzsát törő intézeteket. Csak a Northrop legalább 2 millió dollárt költött kilenc ilyen intézet finanszírozására, köztük az Atlantic Councilra, a Brookings Institutionre, a Center for a New American Security-re és a Center for Strategic and International Studies-ra.
Egy nemrég megjelent interjúban Daniel Ellsberg, híres szivárogtató és atomfegyver-ellenes aktivista úgy fogalmazott:
„Nagyon is nyereséges felkészülni az omnicídiumra”.
Úgy tűnik, ezen a koronavírus-járvány sem változtatott.
