Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ön is kíváncsi rá, milyen jelszavakkal lehet közel férkőzni az Európában őrzött atombombákhoz?

Bárki számára hozzáférhető online tanulókártyákon keresztül teljes képet alkothatunk arról, hogy az európai NATO-tagországokban hány atombomba található, hogy kik őrzik a pusztító fegyvereket, hány kamera védi az atomfejeknek helyet adó bázisokat, s hogy milyen jelszavak révén lehet közel férkőzni a bombákhoz.

A Bellingcat újságírói tulajdonképpen a karosszékből szereztek tudomást arról is, hogy milyen típusú atombombákat tárolnak az európai légibázisokon.

A magolók

Az amerikai katonák által használt tanulást segítő appok (a Chegg, a Quizlet és a Cram) bonyolult biztonsági előírásokat és protokollokat is részleteznek. Így például a memóriát edző tesztekből kiderül a páncéltermeket felügyelő kamerák helyzete, az őrjáratok gyakorisága, azok a jelszavak, amelyeket a katonák akkor ejtenek ki, ha fenyegetés éri őket, de még az is, hogy az atomfejekhez milyen azonosítókkal és jelvénnyel lehet bejutni.

Az atombombák őrzésével megbízott amerikai katonák számára kihívást jelentenek a hosszadalmas és részletes előírások, amelyeket fejből kellene ismerniük.

Emiatt kezdték el 2013-tól használni a fent említett tanulókártyás oktatási alkalmazásokat. A biflázással azonban bárki számára elérhetővé tették az érzékeny biztonsági előírások sokaságát.

Amerikai katonák pózolnak 2013-ban a Volkel légibázison (Hollandia) egy atombombával. (Fotó: Bellingcat)

„Itt repül a kis madár”

Elég volt pusztán a tanulást segítő appok felhasználóit a LinkedIn közösségi hálózaton azonosítani. Mivel több katona a Facebookon is megtalálható, s abban sem láttak veszélyt, hogy akár egy atombombával fotózkodjanak, az általuk megosztott képek hátterében látható tereptárgyak (épületek, facsoportok, hegyek felsejlő láncolatai) révén már már a nukleáris fegyvereknek helyet adó bázisok sem maradtak homályban.

Bár az amerikai atomfegyverek európai jelenlétét már régóta részletezik különböző kiszivárgott dokumentumok, és nyugalmazott tisztviselők nyilatkozatai is rendelkezésre állnak, a konkrét helyük hivatalosan még mindig titok, mivel a kormányok sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják a jelenlétüket.

S most már különösebb okuk nem is maradt arra, hogy az atomfegyverekről szóló demokratikus vitát ellehetetlenítve titkolják, hány atombomba is található Európában.

Mérhetetlen pusztítás

A korábban megjelent információk és a Bellingcat riportjából kiderült értesülések szerint Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban szállásolták el a NATO atombombáit.

Az Európában állomásoztatott atomfejek száma 160 és 240 közé tehető.

Az incirliki légi támaszponton több mint ötven atombombát tárolnak, Olaszországban a Ghedi és Aviano támaszpontokon 20 és 50 közé tehető a nukleáris fegyverek száma, a Németországban található bücheli katonai repülőtéren 20 darab atombomba van, a Kleine Bogel nevű belga légibázison 10-20 darab atomfej pihen, a hollandiai Volkelben pedig legalább ugyanennyi atombomba található.

Az Egyesült Királyságban immár csak brit atombombák maradtak, de ezek is kötődnek az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz, hiszen ezeket Trident II-es típusú tengeralattjárók szállítják. Az Egyesült Királyság azonban a hidegháború óta tartó folyamatos csökkentés után a következő években jelentős mértékben, 40%-kal, 180-ról 260-ra növeli a bevethető atomtölteteinek számát.

A NATO-atombombák zöme B61-es típusú, 15 és 340 kilotonnás bomba. Az összevetés érdekében: a Hirosimára ledobott, mérhetetlen és máig ható pusztítást okozó atombomba 15 kilotonnás volt.

 

A B-61-es atombomba tesztelése az Egyesült Államokban.

Nem a terroristáktól féltik az atomtölteteket

A Bellingcat által megkeresett szakértők szerint ezek a felfedezések a biztonsági protokollok súlyos megsértését jelentik, és újból kérdéseket vetnek fel az amerikai nukleáris fegyverek európai telepítésével kapcsolatban.

Megkérdezett szakértők szerint közel sem azért olyan nagy a titkolózás az európai atombombák kapcsán, mert féltik őket a terroristáktól – éppen ellenkezőleg: a titkolózás azt szolgálja, hogy megvédje a politikusokat és a katonai vezetőket attól, hogy válaszolniuk kelljen azokra a kérdésekre, hogy van-e értelme NATO-atombombákat tárolni Európában.

(Bellingcat, New York Times, Telex, Mérce)
Címlapkép: Forrás: FreeIMG