Orbán Viktor szerdán, egy a Világgazdaság által szervezett konferencián hozta fel először a 200 ezer forintos minimálbért. Akkor az előtte felszólaló Parragh Lászlóra, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökére reagálva mondta el (aki előadásának végén megjegyezte, hogy az EU-n belül csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér) hogy a horizonton a 200 ezer forintos minimálbérnek kell lebegnie.

Akkor még óvatosan úgy fogalmazott, hogy ez éveken belül kell, hogy megtörténjen, mert ha jövőre azonnal „rázúdítjuk” a 200 ezres minimálbért a kis- és középvállalkozásokra, akkor tönkre fognak menni. Ezért a fokozatos emeléséhez a KKV-k adóinak csökkentésére is szükség van – tette hozzá.

Másnap a Kormányinfón váratlanul megjelenő miniszterelnök, már az általában kommunikációs elemeket kipuhatolózó és a kormány céljaira irányítottan megerősítést gyűjtő nemzeti konzultáció elemei közé emelte a kérdést. Ezzel egyetlen nap alatt kampány ígéretté változtatva a minimálbér kérdését.

Ma reggeli Kossuth rádiós interjújában pedig már arról beszélt, hogy azért van szükség erre az emelésre, mert járvány után a legfontosabb elvárásunk a munkahelyekkel szemben, hogy biztonságot adjanak és egy kevésbé törékeny gazdaságot. És éppen a legszegényebbek (a minimálbéren élők) azok, akik a legnagyobb bizonytalanságban élnek. De itt is hozátette:

„Nehéz megtalálni az egyensúlyt abban, hogy a kis- és középvállalkozásoknak se kelljen elbocsátani és a minimálbér is emelkedjen.”

Azon persze nem kell csodálkozni, hogy kevesebb mint egy évvel a szorosnak ígérkező választások előtt az eddig szinte program és kampányígéretek nélkül induló Fidesz is elkezdi kiteríteni lapjait. De az mégis érdekes, hogy pont egy olyan témát vettek előtérbe, amiben például idén év elején nem voltak hajlandóak állást foglalni.

Emlékezetes, hogy az idei év elején a minimálbér emelésről szóló tárgyalások finoman szólva sem mentek zökkenőmentesen: 2020 végén nem történt meg a következő évi minimálbér-emelés mértékének bejelentése, miután a felek álláspontjai nem tudtak közeledni egymáshoz: a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre.

Később a szakszervezetek ragaszkodtak volna ahhoz, hogy idén legalább 5 százalékkal emeljenek, ezzel szemben azonban a munkáltatók szövetsége csupán 3 százalékot ajánlott fel. A kormány pedig újévkor 2–3 hét időt kért a szakszervezetektől, hogy kialakítsa saját véleményét a kérdésben.

Végül csak január 25-én született döntés, akkor sem konszenzusosan egy 4%-os emelésről. A szakszervezetek már akkor figyelmeztettek, hogy ez még az infláció kompenzálására sem lesz elég, azonban a kormány nem lépett közbe, nem korrigált annak érdekében, hogy legalább kevesebbet ne érjenek idén a legkisebb fizetések.

Pedig a pénzromlás mértéke már áprilisban elérte az 5%-ot és egyelőre nem valószínű, hogy ez a tendencia a közeljövőben javulna.

Ezek után kérdéses, hogy ha egy ilyen mértékű emelésénél nehéz volt (sőt, teljesen nem is sikerült) közös nevezőre hozni a feleket, a kormány pedig kivonta magát a beavatkozásból, akkor egy a miniszterelnök által az elmúlt napokban vázolt, nagymértékű emelés mivel fog járni a bértárgyalások során?

A G7 Eurofound csütörtöki jelentését szemléző cikkéből kiderült az is, még a 200 forintos minimálbérrel sem törünk ki a kontinens sereghajtói közül. Ez az összeg átváltva 578 euró lenne, ami éppen hogy a tanulmányban szereplő 579 eurós (jelenlegi) cseh szinthez való felzárkózáshoz lenne elegendő. Persze mivel máshol is terveznek emelést, ez még bőven változhat, de az látható, hogy még így is a legalacsonyabbak között marad majd a legkisebb magyar fizetés.

Ráadásul a jelenlegi infláció nem minden termékcsoportot érint egyformán. Az alapvető élelmiszerek árai ennél sokkal nagyobb, akár 20%-os áremelkedést is mutathatnak, ilyen például az étolaj és a krumpli is. Ezek mind olyan termékek, amik a minimálbérből élők kiadásainak jórészét kiteszik.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke március elején, az Európai Munkaügyi Körképet bemutató beszélgetésen úgy fogalmazott, az elmúlt évek hektikus minimálbér emelései jól mutatják, abban nincs valós stratégia. Ez nem jó sem a munkavállalóknak, akik nem tudják mennyit kapnak majd munkájukért a következő évben, sem a munkáltatóknak akik meg nem tudják, mekkora kiadással kell majd számolniuk.

A mostani bejelentések is ezt a tendenciát erősítik. Nem lehet tudni, mire készüljünk.

Kordás akkor hozzátette azt is, éppen aktuális politikai és gazdasági viszonyok alakítják az emeléseket. Amit semmi sem igazol jobban, mint a tény, hogy a kormánynak és Orbán Viktornak a kampány kezdetével hirtelen fontossá vált a minimálbér kérdése.