Az emelkedő önköltség miatt az állattartók elkerülhetetlennek látják a hús- és tejtermékek drágulását – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel hétfőn.

Az áremelést a takarmányok világszerte tapasztalható, 30-50 százalékos drágulása okozhatja, ami az előállításon túl befolyásolhatja a feldolgozást is – írták. Várakozásuk szerint emiatt a fogyasztói árak fokozatosan nőhetnek a következő hónapokban, amihez az energiahordozók drágulása, valamint az afrikai sertéspestis, és a baromfiinfluenza hatása is hozzájárulhat.

A közlemény szerint az áremelkedés nem csupán a magyar fogyasztókat érintheti. Hasonló folyamatokat látni külföldön is, Németországban például már az elmúlt hónapokban is jelentősen nőttek az élőállat-árak. A költségek emelkedése olyan mértékű, hogy már nem tud eloszlani a termékpályák szereplői között, tartósan magasabb árakat okozva – írták.

A hús- és tejtermékek messze nincsenek egyedül a drágulással az alapvető élelmiszerek közt: az utóbbi időszakban több alkalommal is emelkedett a liszt és a kenyér ára javarészt ugyancsak a takarmányárak növekedése miatt, amit az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése, valamint az afrikai sertéspestis-járvány megelőzésével kapcsolatos intézkedések is tovább fokoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára jelentős mértékben emelkedett: az étolajé 16,3, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 8,9, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 8,0, a liszté 7,1, a párizsi, kolbászé 6,6, a kenyéré 6,0%-kal nőtt 2020 januárjához képest.

Bár éppen a most dráguló sertéshús és baromfihús ára valamivel magasabb volt a mostaninál a tavalyi év elején, a 2020. decemberihez viszonyítva már növekvő áretendenciát látunk: a baromfihús 0, százalékkal többe, a tej 0,7 százalékkal kevesebbe került a tavalyi év végén, mint idén januárban.

Az EU statisztikai hivatalának elemzése szerint a magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat kénytelenek költeni élelmiszerre, kiadásaink mintegy 17,3 százalékát viszik el, míg az átlag csak 13 százalék, az élen álló Írországban pedig mindössze a lakosság kiadásainak 8,6 százaléka ment erre a célra.

Ahogyan még a nyáron beszámoltunk róla: a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint nem csak idén, de vélhetően még jövőre is drágulni fognak az élelmiszerek, amelybe a feldolgozatlan élelmiszerek is beletartoznak. A koronavírus okozta határzárak miatt csökkent a kínálat az élelmiszerek piacán, a tavaszi időjárás miatt először a fagy, aztán pedig a heves esőzések tették tönkre a terményt, amely szintén kihat az árakra.

(MTI, Mérce)