Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megeszi az infláció a minimálbér-emelést

Az idei infláció miatt reálértéken teljesen elolvad az idei minimálbér- és garantált bérminimum-emelés a Portfolio szerint. A lap 2021-ben szerint a 4 százalékos, és csak februártól bevezetett emelés mellett sem fog nőni a bérek vásárlóértéke a fogyasztói árak növekedése miatt. Az idei minimálbér-emelésről sokat elárul, hogy az elmúlt tíz évben a legkisebb.

A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor tíz százalékos a bérnövekedés, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek és a magas keresetűek közötti különbség még tovább növekedik.

A szakszervezetek már januárban figyelmeztettek, hogy a minimálbér-emelés még az inflációt sem kompenzálja, ezért nagyobb emelést vártak volna a kormánytól, mindazonáltal a munkáltatók – nem meglepő módon – kivárnák hogy hogyan muzsikál a gazdaság. Ugyanakkor nehezen képzelhető el olyan helyzet, hogy a munkáltatók önmaguktól jelezzék, hogy a gazdasági helyzet megengedi a béremelést. Érdemes megjegyezni, hogy a munkavállalók érdekképviselete és a kormány megegyezése szerint az év során még felülvizsgálhatják az idei emelés mértékét.

A minimálbér-emelés mértékének meghatározásakor a kormány alacsonyabb, 3 százalékos inflációval számolt, ami azt jelentette volna, hogy a bérek vásárlóértéke kis mértékben emelkedik. Ahogy azonban a Portfolio megjegyzi, az áprilisi áremelkedés 5 százaléknál is magasabb volt, az átlagos infláció pedig várhatóan 4 százalék körül lesz.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint 2022-ben növekedhetnek ismét a legalacsonyabb bérek, a bértervek csökkenésével párhuzamosan. Ezt a kormány a hatéves bérmegállapodás alapján teheti, ami kimondja, hogy egy bizonyos időszakban a reálbérek hatszázalékos növekedése mellett fokozatosan csökkenti a járulékokat, ami a bérfejlesztésre is fordítható.

Azonban a járulékok csökkentése idén még nem valószínű hogy napirendre kerül a költségvetési deficit miatt. Orbán Viktor miniszterelnök szerint is inkább jövőre várható minimálbér-emelés, a gazdaság újraindítása címén pedig a kormány elsősorban a vállalatok érdekeit tartja szem előtt. Pedig a szakszervezetek szerint lenne lehetőség a minimálbér emelésére.

Arra már mi is felhívtuk a figyelmet, például itt vagy itt, hogy az infláció a szegényeket teszi még kiszolgáltatottabbá. Az alacsony keresetűeket, akiknek eleve ki kell centizniük a kiadásaikat, igen nehéz helyzetbe hozza, ha a reálkeresetük, a keresetük vásárlóereje csökken.

Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy mely termékcsoportok esetében mekkora az emelkedés. A mindennapi megélhetés szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy a burgonya, a benzin vagy a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedik-e nagyobb mértékben. Idén pedig többek között alapélelmiszerek ára emelkedett számottevő módon, ami sokak számára jelent nehézséget.

Különösen aggasztó a helyzet amiatt, hogy a koronavírus-járvány és a velejáró válság nagyon megviselte a társadalmat: már tavaly nyáron látszott, hogy romlik a háztartások helyzete, a korábbinál is súlyosabb elszegényedés pedig kiemelten sújtotta a társadalom alsóbb rétegeit. A társadalom szétszakadása pedig csak még súlyosabb méreteket öltött a koronavírus-járvány további szakaszaiban, mikor a gazdaság lassulását megérezték a háztartások, a kormány pedig elsősorban a cégek kisegítését tartotta feladatának.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila