Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Volt tanácsadója erősítette meg, hogy Boris Johnson azt mondta, „inkább álljanak hegyekben a holttestek”, minthogy lezárja az országot

Érdemes odafigyelni mostanában a szigetországban történtekre, mert azok erős rokonságot mutatnak a magyarországiakkal. Például azért, mert a magyar kormányhoz hasonlóan Boris Johnson sem volt hajlandó harmadjára is zárlatot elrendelni, habár az Egyesült Királyságban már a harmadikat megelőző két zárlat sem volt túl szigorú -a brit miniszterelnök már a járvány elején, tavaly márciusban nyíltan a nyájimmunitást tűzte ki célul.

A magas halálozási adatoknál is nagyobb botrányt váltott ki az a kiszivárgott információ, miszerint Boris Johnson azt mondta egy kormányülésen, hogy „inkább álljanak hegyekben a holttestek”, minthogy a kormány harmadik zárlatot rendeljen el. Boris Johnson nyilvánosan letagadta, hogy valaha ilyet állított volna. Mindennek ellenére mégis úgy tűnhet, hogy a közvélemény utólagosan hatékonynak ítéli meg Boris Johnson járványkezelését a vakcinák viszonylagos gyors kiosztása és a korlátozások mielőbbi feloldása miatt – állítják elemzők.

Ezt bizonyítani látszik, hogy nemrég a Konzervatív Párt az idei időközi választáson áttörte az úgynevezett „Vörös Falat” – Hartlepoolban, egy hagyományosan munkáspárti észak-angliai választókörzetben kapott ki a Munkáspárt jelöltje. A hartlepooli eredmény megmutatta, hogy a választók számára még a Brexit után is vízválasztó kérdés maradt a Brexit, tehát a Munkáspárt északi szavazóit immáron az EU-n kívül is elidegeníti a baloldal EU-pártisága, amely Keir Starmer elnöksége alatt markánsabbá vált. A  Munkáspárt kritikusai, köztük baloldaliak és jobboldaliak is azt róják fel a pártnak, hogy az többé nem a munkásosztály, hanem a diákság pártja, akik jellemzően erősen ellenezték a Brexitet, míg a munkásosztály legalábbis megosztott volt a kérdésben.

A Konzervatív Párt relatív sikerességét viszont nem igazolja a kormányt érő folyamatos korrupciós botrányok és a miniszterelnök volt tanácsadója, Dominic Cummings körül elhúzódó fiaskó.

Dominic Cummingsot a magyar nézők ismerhetik az HBO Brexit c. filméből, melynek főszereplője Cummings. A film azt mutatja be, hogy jórészt Cummings politikai virtusának köszönhette a Konzervatív Párt a Brexit-kampány sikerességét. A tanácsadót viszont a közvélemény nagy meglepetésére tavaly elbocsátotta Boris Johnson és köre. Ikonikus pillanattá vált ahogy Cummings kezében dobozzal eltávozott egykori munkahelyéről, a Downing Street 10-ből.

A volt tanácsadót tegnap egy a koronavírussal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság hallgatta ki, ahol súlyos állítások hangzottak el.

„Szeretném elmondani azoknak a családoknak, akiknek hozzátartozói feleslegesen haltak meg, mennyire sajnálom az elkövetett hibákat, köztük a saját hibáimat.” – kezdte meghallgatását Cummings.

Az ülés talán legerősebb mozzanata volt, amikor Cummings megerősítette, hogy Boris Johnson valóban azt mondta, „inkább látná hegyekben a holttesteket”, mintsem zárlatot rendeljen el, de az is legalább ennyire figyelemreméltó volt, amikor Matt Hancock egészségügyi miniszterről azt állította, hogy folyamatosan, „ülésről ülésre” hazudott, mind a kormánynak, mind a nyilvánosságnak.

Cummings szerint az egészségügyi államtitkár annak tudatában hazudta azt, hogy „mindenkit meggyógyítanak”, hogy a kormány tudományos főtanácsadója és a főorvos tájékoztatta őt arról, a brit egészségügy nem tud mindenkit ellátni.

Cunnings beszámolója szerint március 13-án vált számára világossá, hogy újabb zárlatra van szükség. Ennek kapcsán elmondta, hogy Helen McNamara aznap arról tájékoztatta őt, hogy a kormány részéről „nincs terv” a járvány kezelésére és „hatalmas szarban vagyunk”. Ezt igazolja az a Cummings által elmesélt eset is, amikor Mark Sedvill kabinettitkár azt javasolta Boris Johnsonnak, hogy menjen be a tévébe és mondja azt, hogy a COVID „olyan, mint a bárányhimlő”, amit „bárányhimlő-partikon” (?) kéne terjeszteni. Ez a javaslat azon a feltételezésen alapult, hogy jobb lenne egy nyári járványcsúcs, mint a járvány elhúzódása.

„Amikor a lakosságnak a legnagyobb szüksége volt ránk, a kormány elbukott.” – jelentette ki az egykori tanácsadó.

Cummings a miniszterelnökkel kapcsolatban is kemény állításokat fogalmazott meg. A „hegyekben álló holttestek” megjegyzés megerősítésén kívül elmondta azt is, hogy a második hullám csúcsán, februárban Boris Johnson kéthetes szabadságot vett ki.

A legironikusabb talán, hogy Cummings szerint a Brexit-párti miniszterelnök elvetette azt az ötletet is, hogy a járvány terjedését megakadályozandó lezárja az országhatárokat.

„Vegyük vissza a kontrollt”, szólt egykoron az elhagyáspártiak mottója, a járvány alatt viszont bebizonyosodott, hogy Nagy-Britanniától nem az EU, hanem a fennálló gazdasági működés minden áron való fenntartása vette el a kontrollt.

A nagy kérdés persze az, hogy miért szavaztak az időközin a hartlepooliak arra a pártra, ami olyan alkalmatlan kormányt ad Nagy-Britanniának, hogy még a volt tanácsadója is elítéli. Valóban ennyit számít az előrehozott nyitás és a vakcina a népnek? Vagy a kérdés inkább a baloldal válságában keresendő… Abban, hogy nem látszik, kit és mit akar képviselni a Keir Starmer vezette Munkáspárt.