Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
na persze

Minszk szerint a Hamász fenyegette bombával az eltérített gépet, a Hamász szerint közük nincs hozzá

Ez a cikk több mint 2 éves.

Fehéroroszország a Hamász palesztin terrorszervezetet vádolta meg azzal, hogy bombatámadással fenyegette az eltérített Ryanair-gépet, amiről Minszkben leszállították Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságírót, valamint valószínűleg barátnőjét, a Vilniuszban tanuló orosz Szofia Szapegát – írja a Reuters.

A minszki kormány szerint tehát véletlenül pont azt az Athénból Vilniuszba tartó kereskedelmi repülőt fenyegette bombatámadással a Hamász, amin egy körözött emigráns, valamint valószínűleg a belarusz KGB több ügynöke is utazott.

Favzi Barhum, a Hamász szóvivője tagadta, hogy csoportjának bármi köze lenne az ügyhöz. A belarusz külügyminisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy a nemzetközi szabályoknak megfelelően jártak el, mikor az állítólagos bombafenyegetés miatt egy vadászrepülőgép kíséretében a földre kényszerítették a menetrendszerinti utasszállítót. A minisztérium szerint a következő üzenetet kapták:

„Mi, a Hamász katonái követeljük hogy Izrael szüntesse meg Gáza bombázását. Követeljük, hogy az Európai Unió vonja meg támogatását Izraeltől ebben a háborúban. Bomba van azon a repülőgépen. Ha nem teljesítik követeléseinket, a bomba fel fog robbanni Vilniusz fölött május 23-án.”

A minisztérium nem részletezte, hogy az üzenetet miért Fehéroroszországnak címezték, ha többek között az EU támogatásának megvonását követelik. Azt azonban már korábban elismerték a fehérorosz hatóságok, hogy nem találtak bombát a gép átvizsgálása után, ahogy a repülő sem robbant fel mikor megérkezett úticéljához.

A Hamász szóvivője egészen pontosan úgy fogalmazott, a csoportnak

„egyáltalán semmi köze nincs ehhez.

Nem használunk ilyen módszereket, ez valamiféle gyanús elemek műve lehet, akiknek célja a Hamász démonizálása és a világ szimpátiájának aláásása a palesztin néppel és legitim ellenállásukkal szemben.”

A palesztin milíciák és Izrael között egyébként már a belarusz gépeltérítés előtt érvénybe lépett, és azóta is érvényben van a tűzszünet, vagyis a szervezet részéről kontraproduktív lett volna egy hasonló akció.

Franak Viačorka belarusz ellenzéki újságíró szerint letartóztatott kollégáját eközben egy minszki kórházban ápolják szívproblémákkal.

Kormánypárti csatornák pedig egy olyan videót sugároznak, amiben Prataszevics „bevallja”, hogy kormányellenes zavargásokat szervezett. A helyzetet ismerő kommentátorok szerint könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéki újságíró nem önszántából tett vallomást, és amit elmond, nem is fedi az igazságot, csupán a minszki kormány érdekeit és legitimitását szolgálja.

 

A belarusz állami gépeltérítés ügyét is tárgyalják az Európai Tanács hétfőn kezdődő, kétnapos rendkívüli ülésén az európai országok vezetői, néhány uniós tagország pedig már a közös határozat előtt bejelentett, vagy kilátásba helyezett különböző Fehéroroszországgal kapcsolatos, döntő részt repülést érintő korlátozásokat.

Az uniós vezetők találkozóján kiemelt szinten foglalkoznak a Ryanair Athén-Vilniusz járatának a minszki földre kényszerítésével, és a gépen utazó ellenzéki újságíró, valamint partnere őrizetbe vételével.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs előtt bejelentette, hogy a megbeszélések első pontja lesz a gépeltérítés.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap Twitterén  Prataszevics szabadon engedését és a felelősök megbüntetését követelte, Michel pedig szintén határozottan elítélte a Ryanair gépének eltérítését, és a repülőn utazó újságíró letartóztatását. Prataszevics barátnőjét, Szapegát valószínűleg szintén letartóztatták a Guardian cikke szerint.

 

Az uniós tagországok számos szankciót jelentettek már be külön-külön amiatt, hogy az Alekszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim egy MIG-29-es lökhajtásos vadászgép bevetésével kényszerítette földre a Ryanair Athén és Vilniusz között közlekedő járatát, hogy őrizetbe vehesse a gépen utazó ellenzéki újságírót. Mint korábbi cikkünkben írtuk, Prataszevicset akár halálra is ítélhetik, csatornáját, a Nextát pedig betiltották. Sőt, még a logóját is szélsőséges szimbólumnak nyilvánították.

Az Egyesült Királyság már az Unió előtt lépett, és megtiltotta, hogy a belarusz állami légitársaság, a Belavia repülőgépei belépjenek az ország légterébe. Grant Shapps brit közlekedési miniszter hétfőn a Twitteren bejelentette, hogy felfüggesztette a Belavia nagy-britanniai működési engedélyét és utasította a brit polgári repülésügyi hatóságot (CAA) annak elrendelésére, hogy a brit légitársaságok kerüljék el a fehérorosz légteret.

Josep Borrell, az Unió külügyi főbiztosa elfogadhatatlannak nevezte a gép földre kényszerítését és két utas letartóztatását, míg Görögország komoly szankciókat követel. A görög ellenzék eközben azzal támadja a kormányt, hogy a belarusz titkosügynökök egyáltalán felszállhattak a gépre, felvetve a kérdést, hogy mi más csinálhattak még az országban ezelőtt.

A belga, spanyol, szlovák, litván, német, ír vezetők egyaránt elítélték a gépeltérítést és a két utas letartóztatását, változatos szankciókat követelve, melyek között úgy gazdasági, mint közlekedési jellegűek akadnak, mindazonáltal az EU működéséből fakadóan a nagy szavakat követő valós intézkedésekre még bizonyosan várni kell.

Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre hallgat.

A lett airBaltica légitársaság ugyanakkor mindenféle hivatalos szankciótól függetlenül kijelentette, hogy a továbbiakban nem fogja igénybe venni Fehéroroszország légterét, és várhatóan több légitársaság is így fog tenni.

A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary hétfőn egy tévéműsorban arra utalt, hogy a gépen a belarusz KGB ügynökei is utazhattak, ez magyarázhatja, hogy Minszkben Prataszevics mellett négy másik ember is elhagyta a repülőt. O’Leary szerint az eset példátlan az európai repülés történetében (bár ebben valószínűleg csak az elmúlt néhány évet tekintve van igaza).

Fehéroroszországban tavaly nyár óta tartanak töretlen erővel a különböző demonstrációk, sztrájkok annak érdekében, hogy az országot két és fél évtizede megkérdőjelezhető eszközökkel uraló Alekszandr Lukasenka megváljon végre a hivatalától, és új, ezúttal tisztességes és komolyan vehető választásokat írjanak ki. Az eseményeket a Mércén nagyon szorosan követjük, itt találhatjátok az eddigi megmozdulásokról írt tudósításainkat és elemzéseinket.

Az uniós csúcstalálkozó programja szerint a gépeltérítésen kívül szó fog esni

  • külpolitikai kérdésekről, többek között az EU-orosz kapcsolatokról, valamint a brexitről;
  • a koronavírus-járvány elleni nemzetközi védekezésről és a szegény országoknak vakcinákat juttató, egyelőre nem túlzottan sikeres COVAX-ról;
  • valamint a klímaváltozásról is.
Címlapkép: Franak Viacorka / Twitter
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben