Korábban már megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök még péntek reggel jelentette be, hogy az általános gyűléstilalom helyett az ötszáz fő alatti tüntetéseken bárki korlátozás nélkül részt vehet. Ezzel kapcsolatban a szombaton megjelent Magyar Közlöny már tartalmazott némi részletszabályozást is, miszerint 500 főnél több résztvevővel is tartható rendezvény, azonban az ennél nagyobb létszámú eseményeken csak koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt. A spontán gyűlésen létszámkorlátra és védettségre tekintet nélkül továbbra is tilos részt venni. Ezen rendelkezések június 14-ig lesznek érvényben, akkor ugyanis hatályukat vesztik a Közlöny szerint. A Mérce megkereste az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetet, akik szerint az új szabályozás értelmében tüntetéseket is oszlathatnak majd a védettségi igazolvány hiányában.
Habár még mindig kérdéses, hogy a gyakorlatban hogy fogják majd ellenőrizni a védettségi igazolványokat egy gyülekezés esetén, a TASZ szerint a tüntetés során várhatóan a szervezőkön lesz majd a legnagyobb felelősség. A rendelkezés értelmében amennyiben egy gyűlésen ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, akkor azon kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.
A jogvédők szerint ennek a szabálynak a szó szerinti értelmezése azt jelenti, hogy előre tudnia kellene a szervezőnek, hogy a gyűlésén hányan fognak részt venni.
Amennyiben ötszázan, vagy annál többen jönnek a rendezvényre, úgy már az első ötszáz résztvevő tekintetében is gondoskodnia kell arról, hogy ők csak védett
személyek legyenek. Csak akkor nem kell gondoskodnia a résztvevők védettségének ellenőrzéséről, ha biztos lehet benne (illetve erről a bejelentését elbíráló rendőrséget is biztosítja arról), hogy a résztvevők száma nem fogja meghaladni az ötszáz főt, mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője. Tehát ha a szervező nem tudja biztosítani, hogy maximum csak 500 fő vegyen részt a rendezvényén, akkor gyakorlatilag nem is érdemes belevágnia, vagy pedig már az első érkezőktől kezdve ellenőriznie kell majd a védettségi igazolványokat.
A TASZ szerint létezik egy életszerűbb értelmezés is, amely kicsit eltér a rendszelet szó szerinti szövegétől. Ennek értelmében a szervező nem tudhatja előre, hogy ténylegesen hányan is fognak csatlakozni a gyűléséhez. Ennélfogva garanciát csak arra tud vállalni, hogy amennyiben az ötszáz főt eléri a résztvevők száma, akkor onnantól kezdve biztosítja, hogy csak védett személyek csatlakozzanak.
A jogvédők azonban úgy vélik, valószínűbb, hogy arra fog kényszerülni minden tüntetésszervező, akinél egy kicsi esély is van arra, hogy a tüntetésén minimum százas nagyságrendben vesznek majd részt a polgárok, hogy az elejétől fogva csak olyanok részvételét engedélyezze, akik védettek.
A rendőrség erre fogja ösztönözni a szervezőket az egyeztetésen, adott esetben pedig előíró határozattal kötelezni fogja őket. A létszámlimit fölötti tüntetésen a résztvevők védettségének ellenőrzése a tüntetés vezetőjének a feladata, ennek során pedig a gyülekezési törvény általános szabályai szerint kell eljárnia. Ennek értelmében a gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan
megzavarja, jelen esetben azt, aki úgy akar csatlakozni, hogy a védettségét
nem igazolja. A vezető fel is oszlathatja a tüntetést, ha nem tudja megakadályozni, hogy a rendezvényhez nem-védett személyek is csatlakozzanak. Az oszlatásra a rendőrség is felszólíthatja a szervezőket, vagy akár ők is feloszlathatják a gyűlést, ha úgy látják védettséggel nem rendelkező személyek is részt vesznek rajta.
Az 500 fős limitet nemrégiben több civil szervezet is bírálta, mondván, hogy a tüntetésnek az értelmét veszi el, ha csak egy bizonyos létszám alatt lehet az utcára vonulni. A Magyar Helsinki Bizottság pénteki beszélgetésén jogvédők, valamint a Budapest Pride egyik szervezője azt is kiemelték, hogy már fél éve tilos bármiféle tüntetést tartani – még olyanokat is, amelyek megfelelnek a járványügyi szabályoknak.
Ez több politikai pártot és azok politikusait is arra ösztönözte, hogy a korlátozások keretein belül, kreatívabb megoldásokat találjanak a tiltakozó akciókra. Az olyan megmozdulások, mint az ellenzéki autós tüntetés, vagy Kossuth térre állított momentumos terasz, habár lényegesen kevesebb embert tudtak utcára vinni, kellő kritikával demonstrálták az ellentmondásos járványügyi szabályokat. Most Jámbor András, a Szikra mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje szervez demonstráló akciót a Fudan Egyetem megvalósítása ellen, melyről sok részletet még nem árult el, azt azonban tegnapi Facebook posztjában közölte, jogászokkal egyeztetve igyekszik módot találni a tüntetés megvalósítására, valamint a fenti megmozdulásokhoz hasonlóan „egy apró csellel” is készülnek, amivel nevetségessé kívánják tenni a szabályozást.
