Az Európai Unió gazdasági berendezkedésének, valamint jogrendjének egy fundamentális hibájára világít rá az Amazon versus EU ügyben született Európai Bírósági ítélet, ami az óriáscégnek és Luxemburgnak adott igazat.

Az ítéletből ugyanis az derül ki, hogy az egész vámunióban szabadon kereskedő cég megteheti, hogy egy adóparadicsomban adózik, ahol még további kedvezményt is kap.

Az MTI szerint az Európai Bíróság szerdai ítéletében elutasította az Európai Bizottság 2017-es döntését, miszerint az Amazon óriásvállalatnak nyújtott luxemburgi adókedvezmények tiltott állami támogatásnak minősülnek, így nem fogadta el a testület kérvényét arra vonatkozólag sem, hogy az amerikai cég 250 millió dollárt fizessen vissza a nagyhercegségnek.

Az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság 2014-ben indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy sérti-e a szabad versenyt a nagyvállalat és a luxemburgi adóhatóság közötti 2003-ban köttetett és 2011-ben meghosszabbított adómegállapodás. A testület véleménye szerint az egyezséggel a cég kikerülte az uniós értékesítéséből származó nyereségének háromnegyedére vonatkozó adóterhek megfizetését.

Az Amazon és Luxemburg büszkén hirdették, hogy nem tettek semmi jogsértőt, Margarethe Vestager versenyjogi biztos pedig közleményben adott hangot nemtetszésének, miszerint

„A bizonyos multinacionális vállalatoknak nyújtott adókedvezmények károsítják a tisztességes versenyt az EU-ban. Ezenkívül hatalmas összegektől fosztják meg az államkincstárát és az európai polgárokat. Olyan összegektől, amit az állam a válságból való kilábaláshoz, és a kettős- zöld és digitális- átmenet kiépítéséhez használhatna fel”.

A brit Guardian is idézi a versenyjogi biztost, mégpedig 2017-ből, mikor vizsgálódni kezdtek az Amazon adózási körülményeivel kapcsolatban. Mint mondta,

„Luxemburg illegális adókedvezményeket nyújtott az Amazonnak. Ennek eredményeképp az Amazon profitjának csaknem háromnegyed része adózatlan maradt. Más szavakkal az Amazonnak megengedték, hogy negyedannyit adózzon, mint más, helyi vállalatok, amik egyazon nemzeti adószabályok hatása alá esnek. Ez illegális az EU állami támogatási szabályai szerint. A tagállamok nem adhatnak olyan szelektív adókedvezményeket multinacionális csoportoknak, melyek nem állnak a többiek rendelkezésére.”

Ahogy Vestager is említi, a történet nagyon szemléletesen világítja meg, hogy a méretgazdaságosság, jobb infrastruktúra, a messzemenőkig specializált és áramvonalasított dolgozói feladatkörök, és a többi, a kapitalista versenyben szívesen emlegetett tulajdonságok mellett miért lehetnek sikeresek a nagy cégek.

A disznóság akkor válik igazán tapinthatóvá, ha belegondolunk abba, mit szólna az adóhatóság, ha lenne egy kisboltom a József körúton, ahol vígan árulom a termékeimet. Majd mikor kijönnek ellenőrizni miután nem fizetek, akkor közlöm, hogy nem is fogok, tekintve hogy az üzlet egy luxemburgi cég tulajdona, a vásárlók pedig attól a cégtől veszik a terméket, én pedig voltaképpen csak az átvevőpontot üzemeltetem, és legfeljebb ennek megfelelően adózom.

Az Amazon pedig nagy vonalakban mégis ezt csinálja. Sőt, amibe most beleállt Vestager és hivatala, hogy a cég még komoly adókedvezményben is meg tudott alkudni a nagyhercegséggel, amivel jól jár az Amazon, jól jár Luxemburg, csak mindenki más jár rosszul az Unióban.

Már az kérdéses, hogy a cég vásárlói jól járnak-e hisz az Amazon attól is tud olcsó lenni (és nem utolsó sorban irgalmatlan profitot termelni gazdájának, a világ leggazdagabb emberének), hogy kikerüli az adókat. Ennek az olcsóságnak ugyanakkor ára van, a be nem fizetett adók ugyanis közérdekű fejlesztések formájában sem tudnak visszaforogni a társadalomba. Már ha feltételezzük, hogy az adót behajtó állam működik annyira jól, hogy ne szivárogjon el a befizetett pénzek szignifikáns része, de ez most más kérdés.

Ahogy szerte a világon, úgy az Európai Unióban is régóta téma, hogy az Amazon, illetve más óriásvállalatok üzemszerűen kerülik el az adózást, és ezt a legtöbb kormány egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal megállja a helyét jogilag, azonban rávilágít arra, hogy az Uniónak sürgős feladata van azt illetően, hogy a techcégek valóban ott fizessék be az adókat, ahonnan a profitjukat szerzik.

Paul Monaghan, a Tisztességes Adózás Alapítvány programvezetője elmondta a Guardiannak, hogy

„nem kevesebb, mint a nemzetközi szabályozások gyökeres és alapvető reformja szükséges az igazságos adózáshoz. Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság üldözi Luxemburgot és az Amazont azért, ami a legtöbbek szemében fékevesztett adóelkerülésként értelmezhető”.

Az Amazon esete azért is különösen szembetűnő, mert az elmúlt évben, a járvány idején sikerült jelentősen növelnie bevételeit, és 44 milliárd eurós rekordforgalmat bonyolítania Európában. Amiből egy cent társasági adót nem fizetett.