Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Beadta a kormány a helyreállítási tervét, tényleg nem vesszük fel az uniós hitelt

Benyújtotta a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet az Európai Bizottságnak kedden este – mondta Ágostházy Szabolcs a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek.

Az államtitkár közlése alapján a kormány maradt az elmúlt hetekben hangoztatott álláspontjánál, és az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terv valóban csak a mintegy 2500 milliárd forintnyi, vissza nem térítendő összegre vonatkozik.

Az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében (amely egy 672,5 milliárd eurós tételt jelent a teljes 1500 milliárd eurós, NextGenerationEU nevet viselő helyreállítási gigacsomagon belül) 6000 milliárd forintot szánt Magyarországnak a koronavírus-járvány gazdasági hatásaink mérséklésére, de a kormány – legalábbis egyelőre – ebből csak 2500 milliárd forintot szeretne felhasználni, arra hivatkozva, hogy szeretné elkerülni az ország eladósítását.

Ágostházy szerint a terv a következő hat évre foglal össze egy nagyobb stratégiai fejlesztési projektet. Szerinte ennek legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ide értve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják – ismertette az államtitkár.

A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak – tette hozzá. A magyar helyreállítási terv az államtitkár szerint „teljes mértékben megfelel” a közös uniós célkitűzéseknek, minden területen megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések – hangsúlyozta Ágostházy Szabolcs. Mint mondta, a fejlesztési területeket a kormány „a saját nemzeti stratégiai célkitűzéseihez igazította”.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány korábbi döntése alapján az uniós finanszírozási eszköz keretében Magyarország rendelkezésére álló hitelkeretet egyelőre „a tagállamok többségéhez hasonlóan” nem használják fel, de erre 2023-ig még lehetőség van.

Ágostházy Szabolcs arról beszélt az MTI-nek, hogy az Európai Bizottsággal az elmúlt nyolc hónapban „intenzív és konstruktív tárgyalássorozat folyt”. Ennek ellentmondó sajtóinformációk keringtek az elmúlt hetekben: a Portfolio és a Népszava értesülései szerint éles vita alakult ki a kormány és a Bizottság helyreállítási munkacsoportja között az egyetemi modellváltásra igényelt összeg körül. A Népszava szerint Céline Gauer, a munkacsoport vezetője világossá tette, hogy az alapítványokba kiszervezett egyetemek számára nem fognak tudni pénzt adni.

Gulyás Gergely április 24-én jelentette be nyilvánosan, hogy a kormány nem kér a helyreállítási hitelből, csak vissza nem térítendő támogatásokat vesz igénybe, a felsőoktatás fejlesztését pedig megoldják saját költségvetésből.

Ágostházy államtitkár azt is elmondta, hogy „Magyarországon a társadalmi egyeztetési folyamat során mintegy 500 szervezettel, köztük önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel működtek együtt”. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) álláspontja szerint azonban érdemben nem egyeztetett a kormány  a tervről: a kormány első körben egy mindössze 13 oldalas vázlathoz várta a civil és regionális szervezetek észrevételeit, majd március folyamán az egyes komponensek részletesebb kifejtése is megtörtént, ám ez is csak az eredetileg tervezett, 6000 milliárdos csomagra vetítve,

a 2500 milliárdos, „hitelmentes” verzióról semmilyen konzultáció nem történt az érintettekkel.

Emiatt Karácsony Gergely, a MÖSZ társelnöke, Budapest főpolgármestere vasárnap kilátásba helyzte, hogy hivatalos panasszal élnek az Európai Bizottság felé, ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre az uniós Helyreállítási Terv forrásainak elosztása során „és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat”.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyébként elkészítette a maga javaslatait a Magyarországnak járó teljes összeg, 6000 milliárd forint felhasználásáról. Ezt egy prezentációban mutatták be vasárnap.

A dokumentum benyújtásától számítva mintegy három hónapot vesz igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket. A Miniszterelnökség államtitkára szerint a kormány arra számít, hogy Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását jelentő határozatot.

Frissítés, 12:11:

Közösségi oldalán reagált a terv benyújtására Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseltének vezetője aki szerint „elfogadhatatlan, és jogellenes”, hogy – mivel alapvetően felborultak a korábbi terv pénzügyi arányai – a lényegileg új tervnek tekintendő változatról semmilyen, konzultációt nem folytatott a kormány az önkormányzatokkal és más érintettekkel.

(MTI, Mérce)

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher