Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd este fél 12-kor nyújtotta be azt a törvénymódosító-javaslatot, aminek értelmében az országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet.

A valószínűleg hamarosan bekövetkező teljes nyitás ellenére tehát a kormány egészen szeptember közepéig – de az ülésszak kezdetének dátumától függően akár a végéig – még biztosan rendeleti úton fog kormányozni.

Az országgyűlés a második hullám idején, tavaly novemberben szavazta meg ismét a veszélyhelyzet bevezetését, akkor 90 napra. Ez február 8-án ért véget, de mivel akkor még nem kezdődött el a parlament tavaszi ülésszaka, a kormány január 29-én saját hatáskörben 15 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet. A kormánypárti képviselők február 22-én ismét megszavazták a rendeleti kormányzás hatályának 90 napos meghosszabbítására és az addig hozott kormányrendeletek szentesítésére vonatkozó törvényjavaslatot.

Az ellenzék ekkor már egységesen ellene szavazott, mivel a pártok szerint a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel.

A veszélyhelyzet idején „országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak”, azaz

a mostani hosszabbítás azt is jelenti, hogy a Baranyi Krisztina által bejelentett népszavazási kezdeményezés a Fudan Egyetemről valószínűleg hamvában holt, de például a tatai tó partján épülő szállodáról tartandó népszavazás is tovább csúszik, pedig az ahhoz szükséges aláírások már tavaly ősszel megvoltak.

Emellett az is kérdéses, hogy az ellenzéki előválasztást meg tudják-e tartani a tervezett időpontban, mivel „a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.” Ahogy valószínűleg  tüntetni se lehet majd továbbra sem.

A mostani javaslat indoklása szerint, bár „Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen”, de az „új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés.”

Ennek ellenére április 9-i interjújában Orbán Viktor arról beszélt, hogy az iskolák után nyithatnak az éttermek, majd a szállodák, utána a jeggyel látogatható kulturális és sportrendezvények, mozik, konditermek jöhetnek. A Magyar Hírlap pedig kedden arról számolt be, hogy nagymértékű nyitás várható, amikor elérjük a 4 millió beoltottat, márpedig ez akár a jövő hét végén bekövetkezhet. A lap szerint teljes kulturális nyitásra számíthatunk, bár a szállodák és fürdők csak 18 év fölött és védettségi igazolvánnyal lesznek látogathatók.

Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban mutatott rá a helyzet ellentmondásosságára: „Akkor ha jól értem, akkor őszig marad a veszélyhelyzet, meg a rendkívüli jogrend. Azért teltházas focimeccs már lehet majd júniusban, meg most már hetente jelentik be az újabb és újabb lazításokat (lásd iskolák egy része, teraszok stb). Gondolom nyárra a turizmus is újra beindulhat.

De azért azt inkább nem adná le Orbán, hogy egyszemélyben dönthessen mindenről, ha már egyszer annyira belejött. (És persze se tüntetés, se népszavazás, se semmi egyéb zavaró tényező)” – írja a politikus.

Bár az új fertőzöttek és a halottak száma is csökkenő tendenciát mutat egy ideje, az elhunytak száma még mindig 200 fő fölött van minden nap. Az elmúlt 24 órában 207-en hunytak el koronavírus-fertőzésben és 2527 új fertőzöttet azonosítottak.