Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzék szerint a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel, ezért most nem szavazzák meg a hosszabbítást

Az Országgyűlés kedden vitázott a rendeleti kormányzást hatályának 90 napos meghosszabbítására és az eddig hozott kormányrendeletek szentesítésére vonatkozó törvényjavaslatról.

A kormány az őszi hullám berobbanásakor hirdetett veszélyhelyzetet, amelyet aztán november 10-én a parlament, az ellenzéki képviselők többségének támogatásával jóvá is hagyott 90 napra. Ez a 90 nap járt le február elején, a kormány ezt saját hatáskörben 15 nappal meghosszabbította, és most az Országgyűléstől újabb 90 napos hosszabbítást kért.

A keddi vitanap során egyértelművé vált, hogy a novemberivel ellentétben az ellenzék most nem fog rábólintani erre.

Az előterjesztő nevében felszólaló Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, a javaslat célja, hogy a kormány által elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve az azóta meghozott összes intézkedést megerősítse a parlament és meghosszabbítsa hatályukat.

Hangsúlyozta, hogy járványügyi szakértők szerint indokolt a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések további fenntartása, mivel a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant.

A lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze – fogalmazott az államtitkár.

Budapest, 2021. február 16.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésrõl szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi

Közölte: a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország – mondta.

Völner Pál a törvényjavaslatot ismertetve arról is beszámolt, a 90 napra biztosított parlamenti felhatalmazás meghatározásakor az indítvány figyelemmel van arra, hogy a kormány intézkedéseit több rendelet tartalmazza. A felhatalmazás a kabinet jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik – tette hozzá.

A javaslat egyértelművé teszi ugyanakkor – folytatta az államtitkár -, hogy a felhatalmazás 90 nap előtt is visszavonható, az Országgyűlés pedig hatályon kívül is helyezheti azt.

Az előterjesztés kimondja továbbá, hogy az Országgyűlés megerősíti a javaslat hatálybalépéséig megalkotott, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletet, ezáltal „az Országgyűlés elismeri a kormány eddigi, a járvány megfékezése érdekében tett lépéseit” – közölte.

A Jobbik nevében Lukács László György közölte, frakciója nemmel fog szavazni a törvényjavaslatra, amely egy politikai nyilatkozat, egy pamflet. Azt kérik az Országgyűléstől, ismerje el a kormány a járvány megakadályozására tett lépéseit – tette hozzá. Hangsúlyozta, a kormány lépéseit sem politikailag, sem máshogy nem lehet elismerni.

Elmondta, a halálozások száma azt mutatja, hogy a nyáron, amikor rendezett volt a vírushelyzet és idő volt a felkészülésre, a kormány elmulasztotta ezt. Hozzátette: tisztázni kell azt, miért volt az elmúlt időszak „a leghalálosabbak” között az ország történetében.

Bírálta, hogy a kormány hiteleket ajánl, mindenkinek azt javasolja, hogy adósodjon el. Ki garantálja azt, hogy emberek tömegeinek munkája lesz a következő években? – kérdezte.

Számba vette, hogy a kormány hogyan „sáfárkodott” az előző felhatalmazással. Szerinte azzal, hogy a kormány titkolózott, elhallgatta az adatokat, csökkentette a vakcinákba vetett bizalmat. Beszélt arról is, hogy emberek tízezrei lettek munkanélküliek, de a kormány csak szűk, kivételezett rétegnek, saját barátainak adott támogatást.

Budapest, 2021. február 16.
Lukács László György, a Jobbik képviselõje beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésrõl szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi

Lukács László György azt mondta, a kormány a felhatalmazási törvény leple alatt olyan javaslatokat vitt át a parlamenten, amelyek évtizedekre gúzsba kötik az országot. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a választási eljárási törvényt.

Firtatta, most mire kér a felhatalmazást a kormány. Arra kérik – folytatta – , hogy továbbra is bezárják az embereket, miközben a miniszterelnök haverjai Dubajba repülnek, vagy hogy tartsanak továbbra is bezárva a vendéglátóhelyek, vagy hogy továbbra is kiszipolyozhassák az önkormányzatokat? – tudakolta.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, amit a kormány csinál, nem válságkezelés, hanem a válság elmélyítése, és ehhez felelős politikai erő nem adhat hozzájárulást. Úgy látta ő is, hogy a kormány nem készítette fel az országot a járványra, amely így elszabadult. A miniszterelnök pedig most már nem vállalja a felelősséget a járványügyi védekezésért – tette hozzá.

Közölte, a törvényjavaslatban a kormány politikai elismerést vár a járványügyi intézkedésekért és felsorolják azokat az intézkedéseket, amelyeknek semmi köze nem volt a járvány kezeléséhez, hanem pitiáner, politikai játszmát jelentenek. Ezek között említette a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói félévének érvénytelenítését.

Bírálta, hogy rendeletben tiltották meg az önkormányzatoknak bármilyen díjuk emelését, miközben a kormány megemelte az útdíjakat, vagy a postai szolgáltatások díját. Szerinte ez egy kistelepülésnek is nagy gondot okoz, hiszen ott lehet, hogy nincs más bevétel, mint a súlyadó.

Ezer sebből vérzőnek nevezte az oltási tervet és azt firtatta, miért nem sorolják előrébb a pedagógusokat, a kiskereskedelemben és a tömegközlekedésben dolgozókat.

Arató Gergely közölte, hogy a DK nem támogatja a törvényjavaslatot, mert értékelése szerint káros, hibás és hatástalan intézkedésekhez kér utólag támogatást a kormány, másrészt mert úgy vélik, hogy a kormányoldal elvesztette a valósággal a kapcsolatát, az elmúlt hónapok pedig azt bizonyítják, hogy alkalmatlan a kabinet arra, hogy járványügyi helyzetet és a gazdasági válságot kezelje. Emellett – folytatta – a DK szerint a kormány nem az ország és a magyar polgárok érdekét tartja szem előtt, hanem saját kicsinyes pártpolitikai szempontjait.

„Ehhez nem adunk felhatalmazást, számon fogjuk kérni önökön az elvesztegetett életeket, a tönkretett emberi sorsokat, az ellopott közpénzmilliárdokat” – jelentette ki.

Arató Gergely szerint a kormány most arra kér utólag felhatalmazást, hogy kórházakat katonai parancsnokok vezessék, hogy a vakcinaengedélyezés ne a hozzáértő szakemberek, hanem a külügyminiszter szakvéleménye alapján történjen, hogy egészségügyi dolgozók státuszát hátrányosan módosítsák, hogy továbbra is ingyenes parkolás legyen, hogy továbbra is korlátozás nélkül költsék az ország pénzét és tönkretegyék az önkormányzatokat. Azzal vádolta a kormányt, hogy elveszi az önkormányzatok bevételeit, korlátlanul halmozza az államadósságot, miközben a számára kedves vállalkozói körök zsebének kitömésére költi a pénzt.

Úgy értékelt: a kormány elvesztette az ellenőrzést a járvány második hulláma felett, és most ennek folytatásához kér felhatalmazást. Szerinte nem az ellenzék miatt kezd elveszni a bizalom az oltások iránt, hanem azért, mert a kormány olyan vakcinákat erőltet, amelyek mögött nincs megfelelő ellenőrzés.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt megköszönte a járványügyi védekezésben résztvevők munkáját, ugyanakkor „vérlázítónak” és „hazugnak” nevezte a kormánypárti vezérszónokok felszólalását, amelyek szerinte súlyos mértékben rombolják a Ház méltóságát.

Élesen bírálta a kormánypárti szónokokat ezért is, mert szerinte egyetlen önkritikus megszólalás nem hangzott el, egyetlen esetben sem ismerték el, hogy egy kormányzati lépés hibás volt, és megbánást sem tanúsítottak.

Úgy értékelt: a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással, amit az ellenzék megadott számára tavaly, és politikai támadást indított az önkormányzatok ellen a működőképesség szélére taszítva őket. Ezzel a közvetlenül magyar embereknek okoznak kárt, hiszen veszélyeztetik az alapvető közszolgáltatások ellátását – figyelmeztetett.

Azzal vádolta a kormányt, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családok támogatása helyett, soha meg nem térülő gigantikus beruházásokat visz tovább – például a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét – és a saját holdudvarának, oligarcháinak ad pénzt a kialakult mély társadalmi és gazdasági krízis időszakában. Azt firtatta: miért kaptak Mészáros Lőrinc szállodaláncai a magyar adófizetők pénzéből 18 milliárdos támogatást, miközben a vállalkozó 11 milliárdos osztalékot vett ki az építőipari cégeiből. Az önök által nemzetinek hívott oligarchák miért nem támogatják az országot ilyen helyzetben? – tette fel a kérdést.

Budapest, 2021. február 16.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselõje beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésrõl szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi

Bírálta az egyetemi modellváltás programját is, szerinte ugyanis ezzel megszűnik az egyetemi autonómia, kiszervezik az egyetemi vagyont, ingatlanokat és a döntéshozatalt.

Bencsik János független képviselő arról beszélt: a magyar emberek nem okítást várnak a politikusoktól és a kormány tagjaitól, hogy hogyan viseljék el a következő hónapokat, hanem példamutatást. Ezért – folytatta – ha mindennek zárva kell lenni, akkor zárják be Garancsi István kaszinóit is.

Úgy vélte: könnyű úgy türelemre inteni, hogy valaki minden hónapban 1,6 millió forintos fizetést kap, miközben vannak olyanok, akik még csak most kapják meg a novemberben beígért bértámogatásukat.

Hangsúlyozta azt is: a vendéglátósoknak nem elsősorban a szabadság és a jó társasági élet hiányzik, hanem a következetesség, a kiszámíthatóság és a puszta megélhetés.

Az oltásokkal kapcsolatban a kormányt és az ellenzéket is bírálta, mert szerinte a kormányzati következetlenségből fakadó alapvető bizalmatlanságból az ellenzék politikai tőkét akar kovácsolni. A DK-tól ezért azt kérte, hogy a magyar szakemberek, hatóságok kompetenciáját ne vonja kétségbe, és ne gondolja azt, hogy a brüsszeli szervezeteken nincs politikai nyomás.

Hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt a járványügyi helyzetről és a kormány gazdasági talpraállást célzó intézkedéseiről, a kormánypárti kétharmad úgy döntöttöt, sürgősségi eljárásban tárgyalják a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, így arról a képviselők már jövő héten szavazhatnak is.

(MTI / Mérce)

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi