Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szülők szerint az általános iskolák és óvodák újranyitása is rizikós ötlet

Ez a cikk több mint 3 éves.

Nincs garancia arra, hogy az általános iskolák és az óvodák újranyitása április 19-én biztonságos lenne, ráadásul a kormány nem adott szakmai érveket, számszerű adatokat arra, hogy a szülők, a gyerekek és a pedagógusok mekkora kockázatot vállalnak ezzel, írja a Szülő Hang közleményében. Pedig a hivatalos járványügyi adatokból kiderül, hogy az iskolai osztályok és az óvodai csoportok gyerekei, valamint a velük egy háztartásban  élő családtagok között jelentős arányban jelen van a fertőzés – osztályonként átlagosan 2-3 regisztrált és legalább ugyanennyi nem regisztrált esetben is -, ami a nyitás után további megfertőződéseket okozhat.

Több szakmai szervezet is tiltakozását fejezte ki a középiskolák újranyitása ellen, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) alelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy két-három hetes csúszást simán megérne az, hogy ne induljon el egy negyedik hullám a diákok és a tanárok körében. Végül már maguk a diákok is elkezdtek szerveződni, a kormány pedig az utolsó pillanatban visszakozott a közoktatási intézmények nyitását illetően.

„Szülőként nem kaptunk objektív, szakmai alapokon nyugvó megerősítést abban, hogy az általános iskolák és az óvodák április 19 -i nyitása biztonságos lenne. A kormányinfón elhangzottak szerint „az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amelyeket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni”, de nem derült ki, hogy a kormányzat szerint a gyermekeket, szülőket és pedagógusokat érintő kockázatok számszerűen mekkorák”

-írja a szülői közösség.

Arra is emlékeztetnek, hogy a hivatalos adatok szerint a regisztrált aktív fertőzöttek száma jelenleg meghaladja a 260 ezret, ez a teljes lakosság 2,6%-át jelenti, és ez az érték folyamatosan csak nő. Feltételezhető, hogy a be nem azonosított fertőzöttek száma is legalább ekkora – ugyanis jórészt csak a tünetekkel rendelkezőket tesztelik, a szakértők szerint a valódi átfertőzöttség ennél ténylegesen nagyobb lehet.

Egy iskolai osztályban vagy óvodai csoportban a 20-30 gyerekhez kb. 100 egy háztartásban élő családtag tartozik, akik között így átlagosan ezek szerint akár 5 fertőzött is lehet, ez pedig az iskolakezdéssel a többi családra is átterjedhet még akkor is, ha az iskolákban és óvodákban óvatosan és körültekintően járnak el.

Egy évvel ezelőtt az aktív fertőzöttek száma még ezer körül volt, mégis veszélyesnek minősítette a kormány az iskolalátogatást, most pedig elrendelik az általános iskolák és óvodák megnyitását, pedig az új mutáns gyorsabban terjed és a fiatalabbakra is veszélyes.

A járvány megfékezésében a széles körű tesztelés segíthetne, ám Magyarország más államokkal ellentétben jelenleg nem tervezi az iskolai, óvodai dolgozók és gyermekek általános tesztelését. Pedig a fertőzöttség mértékének objektív felderítésében az is segítene, ha reprezentatív módon, tesztekkel felmérnék az óvodás és iskolás korúakat és családjaikat – de ilyen adatokkal sem rendelkezünk. A szülők jelentős többsége nem kapott még oltást, vagy még nem telt el a a védettség kialakulásához szükséges idő, illetve a gyerekek sem védettek, pedig a többségük most sokkal jobban ki van téve a fertőzésnek.

„A családok számára nagy tehertételt jelentettek az elmúlt hetek, különösen a kisebb gyermekek esetén. Sokaknak jelent nagy problémát, hogy a kormány nem nyújtott anyagi segítséget a gyermekükkel otthon maradni kényszerülő szülőknek, nem biztosítottak táppénzt erre az időszakra. Sok család egzisztenciális nehézségekkel és bizonytalansággal küzd. A gyermekeknek lelkileg is megterhelő a bezártság. Bár az intézmények egyes esetekben biztosítanak gyermekfelügyeletet, ezt csak kevés család veszi igénybe, mert sokszor a szülők nem ezt tartják a legmegfelelőbb útnak. Érthető hát, hogy sok család nagyon várja már, hogy megnyissanak az intézmények”

-írják.

A nehézségek ellenére viszont mégis a biztonság és az életek védelme kell, hogy legyen a cél: „ne veszélyeztessük a gyermekeket, tegyünk meg mindent, hogy ne legyen több árván és félárván maradt gyermek, ne legyen több megözvegyült szülő, ne legyen több pedagógus áldozat!”

Az iskolanyitás elhalasztása mellett ezért arra kéri a szülői közösség a kormányt, hogy a szülők kapjanak bérkompenzációt, illetve rendeljenek el felmondási tilalmat és támogassák a munkáltatókat, hogy ne szüntessenek meg álláshelyeket és egyetlen szülő se kényszerüljön választani egészségének veszélyeztetése és a család egzisztenciális ellehetetlenülése között.

Amennyiben a kormány ragaszkodik az általános iskolák és óvodák április 19-i nyitásához, a szülőknek a jogszabály alapján lehetőségük van arra, hogy a gyermekeiket otthon tartsák; erről minden családnak önállóan kell döntenie a kockázatok ismeretében. Ha a szülő már nem tud további mulasztást igazolni, akkor kérheti az intézmény igazgatójától, hogy igazolja a hiányzást. A hatályos jogszabály szerint (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) c)) „a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni” – a Szülői Hang szerint pedig a gyermek és a szülő egészségének, akár életének veszélyeztetése alapos indoknak kell, hogy minősüljön. Ezért arra kérik az intézményvezetőket, hogy méltányolják a szülők megalapozott kéréseit és tegyék lehetővé, hogy éljenek jogaikkal – a jogszabály szerint ugyanis az intézményvezetőknek nincs mérlegelései lehetősége, az alapos indokot el kell fogadniuk.

„Lehet, hogy az otthonmaradás kevésbé hatékony a tanulás szempontjából, de most az elsődleges feladat nem a tananyag, hanem az élet védelme”

-hangsúlyozza a szülői közösség.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor