Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Konzervatív milliárdosok finanszírozták a katasztrofális brit járványkezeléshez tanácsot adó kutatót

Szinte közhelyszámba megy, hogy a koronavírus-járvány során az Egyesült Királyság a nyugati világ egyik, ha nem a legelfuseráltabb járványkezelését produkálta, és mikor már szinte az összes európai ország egyre komolyabb járványmegelőzési intézkedéseket, akkor még javarészt kijárási korlátozásokat vezetett be, még bőven engedte, hogy a vírus szinte korlátok nélkül terjedjen a lakosság körében.

Ez nem csupán az első hullámban volt így, de a brit kormány ősszel, a második hullám idején is megpróbálkozott a nyájimmunitás enyhe lezárásokkal elérhető, korábban már elvérzett koncepciójával.

Ebben pedig jelentős szerepe volt egy, a konzervatív párt támogatójaként ismert milliárdos által finanszírozott kutató megkérdőjelezhető elképzeléseinek

– derül ki az openDemocracy anyagából.

A lap szerint szeptemberben a brit kormány, vészhelyzeti tudományos tanácsadóinak javaslataival összhangban közel állt ahhoz, hogy a járvány második hullámának megfékezése érdekében szigorú lezárásokat vezessen be, ennek ellenére mindössze enyhébb korlátozásokról döntöttek – melyek jegyében a vendéglátóhelyek, iskolák és számtalan más intézmény továbbra is nyitva tarthattak.

Boris Johnson brit miniszterelnök azután hozta meg döntését, hogy tanácskozott Sunetra Gupta oxfordi járványügyi szakértővel, aki úgy gondolja, hogy a nyájimmunitás elérésével lehet leginkább felvenni a küzdelmet a járvány ellen, vagyis nincs szükség komoly lezárásokra.

Gupta tanulmányai, melyek alapján az egyes számítások szerint 1,3 millióval több fertőzöttet eredményező enyhébb intézkedések mellett döntött a brit miniszterelnök, nemcsak azért gyanúsak, mert szembemennek a széles körű tudományos konszenzussal.

Hanem azért is, mert a Tory párt egyik régi támogatója, a Georg and Emily von Opel Foundation csaknem 90 000 fonttal támogatta a kutató munkásságát.

Georg és felesége, Emily von Opel – előbbi a német autógyáros leszármazottja – Svájcban élő milliárdosok, akik arról ismertek, hogy ( milliárdosok körében nem egyedülálló módon) alkalmanként bőkezűen támogatják a brit konzervatív pártot, de az igazsághoz tartozik, hogy alapítványuk finanszíroz humanitárius projekteket is többek között a gyermekéhezés elleni küzdelem, vagy az egészségügy fejlesztése terén. Legutóbb 2016-ban adományoztak nagyobb összeget a konzervatívoknak, akkoriban a Tory párt számára olyan fontos forrást jelentettek, hogy a lap szerint bejáratosak voltak David Cameron akkori brit miniszterelnökhöz.

Hogy miért támogatták Gupta kutatásait, azt ugyanakkor nem lehet biztosan tudni, mivel az openDemocracy erre vonatkozó kérdéseire nem kívánt válaszolni az alapítvány, a kutató pedig úgy nyilatkozott, nem volt összeférhetetlenség a kutatásaira kapott támogatás és a kormány számára végzett tanácsadása között. Az azonban ismeretes, hogy a konzervatív képviselők egy tekintélyes csoportja komoly ellenérzéseket tápláltak a lezárásokkal szemben, érveiket pedig alátámaszthatták Gupta eredményeivel és elméleteivel.

Más kutatók azonban már nem voltak ennyire elégedettek a publikációkkal és fejtegetésekkel, melyek alapján a brit kormány a viszonylag laza járványügyi óvintézkedések mellett döntött.

Míg Gupta kora ősszel úgy látta, a nyájimmunitás 3-6 hónap alatt elérhető, John Edmunds, a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatója szerint azonnali, szigorú lezárásokra lett volna szükség. Az Egészségügyi Világszervezet pedig egyenesen „tudományos és etikai szempontból problémásnak” nevezte a Great Barrington Declaration című kiáltványt, melynek megalkotásában Gupta is részt vett, és a nyájimmunitás természetes úton való elérését propagálta. Vagyis azt, hogy minél inkább engedjék szabadjára a járványt, és hagyják, hogy a népességben kialakuljon az immunitás.

Tedros Ghebreyesus, a WHO vezetője a fogalomhasználattal kapcsolatban is helyretette a koncepció támogatóit, miszerint a nyájimmunitás elérése azt jelenti,  hogy egy populáció az átoltottság milyen szintjén válik védetté egy bizonyos vírus ellen.

Martin McKee, az Európai Közegészségügyi társaság volt elnöke pedig úgy fogalmazott, Gupta elméletei úgy tűnnek, mintha a járvánnyal kapcsolatos tisztánlátást igyekeznének akadályozni, és

„olyan őket olvasni, mint egy járványtagadó szöveget, a műfaj számos jellegzetességével együtt”.

Szeptemberben pedig az is előfordult, hogy a kutató konkrétan megkérdőjelezte a napi ötvenezres új esetszámokat – melyek egyébként helyesek voltak.

A széles körű tudományos konszenzus, valamint az első hullám idején szerzett tapasztalatok és a legtöbb európai ország védekezési stratégiája, valamint a konkrét tárgyi tévedések és csúsztatások azonban nem bizonyultak elegendő intő jelnek a brit kormány és a miniszterelnök számára. Így noha a szabályokon kisebb mértékben és régiónként eltérő határozottsággal finomítgattak is a hatóságok az Egyesült Királyságban, komolyabb korlátozó intézkedésekig egészen év végéig kellett várni, mikor némi tétovázás után rövid időn belül bevezették a korlátozó intézkedéseket, melyeket mostanában éppen fokozatosan feloldanak.

Boris Johnson hétfőn ez alkalomból egy sör óvatos, de visszafordíthatatlan elfogyasztásával fog ünnepelni, amit az tesz lehetővé, hogy a hétfői bejelentés előtti nap mindössze 26-an haltak meg a koronavírus-fertőzés miatt. Ami valóban szép szám a januári, napi 1 300-as halálozási csúcshoz képest.

via Opendemocracy, The Guardian, Mérce, Telex