Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Paraziták és a hektikus időjárás miatt hullanak a méhek

Az elmúlt évtizedekben megjelent kártevők, valamint a megváltozott klimatikus, időjárási viszonyok is tizedelik a magyarországi méhállományt – derül ki az InfoRádió riportjából.

Mészáros János, a Zselici Méhészeti Egyesület elnöke a rádiónak elmondta, hogy a hektikus időjárás mellett paraziták is pusztítják az állományt.

Idén tavasszal a legnagyobb problémát azonban a nehézségek halmozódása okozta, a legyengült méhcsaládok a februári meleg időjárás utáni márciusi lehűlést már nagyon rosszul tűrték. A méhész elmagyarázta az összefüggést, miszerint

„Az egyik az atkafertőzés, a másik a nozéma, ez egy gyomorbetegség; ha ősszel, amikor beteleltünk, nem megfelelő kondícióban mentek a télbe a méhek, rajtuk volt az atka is és a gyomrukban ott volt a nozémaspóra is, akkor a tél vége felére majdnem egy fél évet kell, hogy átvészeljenek, bármi, ami megzavarja őket, problémát jelent. Idén volt ilyesmi, a melegre rájött egy hirtelen fagy. Ez a probléma most már legalább 20 éve velünk él. 30-40 éve nem volt atka és nem volt nozéma sem”

A méhész szerint egyes termelők számára óriási érvágást jelent a méhpusztulás. A térségben sok helyen akár az állomány fele is odaveszett, ami súlyos terhet rak a méhészekre, miután egy méhcsalád 30-40 ezer forintot ér, így tíz méhcsalád esetén a kár 3-4 százezer forintos lehet. Mészáros az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) összhangban azt tanácsolja a gazdáknak, hogy jelentsék be a méhpusztulást a hatósági állatorvosoknál. A hatóságok ezek után kivizsgálhatják az eseteket, és így a méhészek teljesebb képet kaphatnak arról, mi okozza a tömeges méhpusztulást.

Európában, valamint a világ fejlett, ipari mezőgazdasággal rendelkező részein ugyanakkor nem csupán az élősködők és a korábban ismeretlen időjárási anomáliák pusztítják a mézelő és más rovarokat. Ugyancsak súlyos problémát jelentenek a mezőgazdaságban használt rovarirtószerek, melyeket a terméshozamok növelése céljából használnak, ugyanakkor hosszú távon tönkreteszik az élővilágot, így többek között a haszonnövények jelentős részének beporzásáért felelős rovarok körében is komoly pusztítást végeznek.

Noha az Európai Unió betiltotta bizonyos különösen mérgező mezőgazdasági vegyszerek használatát, ahhoz, hogy a kontinens élővilágának még megmaradt részét meg lehessen óvni, további korlátozásokra lenne szükség, ahogy a Magyar Természetvédők Szövetsége is felhívja a figyelmet vonatkozó, az OMME által is támogatott petíciójával.

Az uniós közös agrárpolitika (KAP), az EU legnagyobb újraosztó mechanizmusa, mely a támogatások útján meghatározza az Európai Unió mezőgazdaságának működését, sajnos egyelőre aránytalanul támogatja a nagyipari mezőgazdaságot, ami amellett, hogy csupán egy szűk tulajdonosi elit érdekeit szolgálja, az élővilágot is kinyírja – arról nem is beszélve, hogy mint arra a pandémia rávilágította a figyelmet, brutális emberi kizsákmányolással is jár.

Erre jelenthetnének alternatívát a szolidáris élelmiszertermelési módok, melyekkel korábban foglalkoztunk a Szolidaritás a válságban sorozatunk keretein belül is. Amíg azonban az átállás nem történik meg, továbbra is riasztó mértékű rovarpusztulással kell számolnunk.

Jó hír ugyanakkor, hogy a Zselicben már a jövőhéten elkezdődhet a gyűjtési időszak a repce virágzásával, és ha minden jól megy, akkor az akácrügyek sem fagynak el, mint tavaly.

via InfoRádió, Mérce, Telex
Címlapkép: MTI/Rosta Tibor