Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Számos járványgóc kialakulása után az EU lépett az idénymunkások biztonsága érdekében

Ez a cikk több mint 3 éves.

Az Európai Bizottság csütörtökön új iránymutatást adott ki az Unió tagállamainak és az európai munkáltatóknak, amely arra vonatkozó javaslatokat tartalmaz, hogyan lehetne az Európában dolgozó idénymunkások egészségét hatékonyabban megőrizni. A lépés az Európai Parlament június végén elfogadott állásfoglalását követi, melyben a képviselők a vendégmunkások egészségügyi és munkakörülményeit javító intézkedések szükségességére hívták fel a figyelmet.

A bizottság most arra szólította fel a tagállamokat, hogy biztosítsanak tisztességes munka- és életkörülményeket az idénymunkások számára, és nyújtsanak munkavállalóiknak egyértelmű  tájékoztatást jogaikról olyan nyelven, amelyen beszélnek. Továbbá felkérte a nemzeti kormányokat, hogy készítsenek gyakorlati iránymutatást kisebb vállalatok számára, illetve hogy vezessenek be szigorúbb egészség- és biztonságvédelmi helyszíni ellenőrzéseket.

Nicolas Schmitt, a foglalkoztatásért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy minden évben több százezer idénymunkás látja el az EU legfontosabb szektoraiban a munkát, például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. (Az Unió saját becslései szerint évente átlagosan néhány százezer és egymillió között lehet a vendégmunkások száma Európában, és közel 18 millió EU-s állampolgár él és dolgozik olyan tagállamban, amely nem a hazája.)

Schmitt szerint „a koronavírus-járvány rávilágított azokra a megterhelő lakhatási és munkakörülményekre, amelyekkel [az idénymunkásoknak] meg kell küzdeniük. Ezekkel kezdenünk kell valamit. Ez az iránymutatás egy figyelmeztető jelzés a tagállamok és munkáltatók felé, hogy tegyenek eleget azon felelősségüknek, hogy megvédjék ezeket a nélkülözhetetlen, ugyanakkor sérülékeny dolgozókat.”

Az EU-nak a kérdésben kifejezett aggodalma csak azt követően öltött formát, hogy az elmúlt hónapokban számos olyan történet került napvilágra, hogy a járványügyi intézkedéseknek nem megfelelő lakhatási és munkakörülmények között dolgoztatott vendégmunkások között fertőzöttségi gócpontok alakultak ki. Az egyik legsúlyosabb ilyen góc a németországi Gütersloh járásban alakult ki a Tönnies-húsüzemben, ahol június végén 6400 dolgozó került karanténba, miután 1550-en megfertőzödtek. A fertőzés mértéke miatt a járványügyi korlátozásokat is visszaállították a járásban.

Hubertus Heil szociáldemokrata szövetségi munkaügyi miniszter az esetet „mintapéldának” nevezte, amikor „nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk.”

Bár eddig a Tönnies-üzemben volt a legsúlyosabb ilyen jellegű járványkitörés, több hasonló eset is volt: július elején három osztrák húsfeldolgozóban is találtak fertőzötteket, de a Deutsche Welle tényfeltáró videoriportja alapján nem csak húsüzemekben, hanem több német spárgaföldön is semmibe vették a munkáltatók a többnyire Romániából érkező dolgozók egészségét. A vendégmunkások attól a pillanattól kezdve, hogy a külön az ő beutaztatásukhoz biztosított repülőre szálltak, vírusveszélyes körülményeknek voltak kitéve. A DW-nek nyilatkozó húsüzemi dolgozó úgy írta le a körülményeket: tizenkét éve dolgozik Németországban, de az elmúlt három hónap volt élete legkeményebb élménye.

„Nagyon megijedtem, hogy elkaptam a vírust. Hogyan lehet biztonságos távolságot tartani úgy, hogy 50 kiló húst cipel az ember?! Egy alkalommal mondtam a főnökömnek, hogy nem tudok tovább dolgozni, betegnek érzem magam. Erre ő azt felelte: Nem állhatsz le!” – állította a dolgozó.

Az Európai Bizottság iránymutatása tehát mindenképp szükséges figyelmeztetés, ennél többre azonban nem alkalmas, ugyanis nem kötelezi semmire a tagállamokat. A Bizottság által közreadott szövegben lefektetett irányelvek végrehajtása az államokra és a munkáltatókra van bízva – akik eddig is biztosíthattak volna biztonságos körülményeket a dolgozók számára.

Az alapvető problémával pedig egyáltalán nem kezd semmit az iránymutatás: azzal, hogy Nyugat-Európa gazdasága az európai periféria olcsóbb munkaerejére támaszkodik, miközben a Kelet-Európából érkező dolgozókat sem a nekik biztosított bérek mértékében, sem a munkakörülmények minőségében nem becsüli meg.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor