Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A gyilkosság, amely milliókat lázított fel – megkezdődött a tárgyalás George Floyd haláláról

A héten kezdődött Derek Chauvin, amerikai rendőr bírósági pere, akit George Floyd megölésével vádolnak. George Floyd tragikus halála tavaly tiltakozóhullámot indított útjára az USA-ban és belobbantotta a Black Lives Matter (magyarul: a Feteke Életek Számítanak) mozgalmat.

Floyd halálát biztonsági kamerák és járókelők rögzítették, a felvételeken pedig egyértelműen látszik, hogy Chauvin perceken át térdepelt Floyd nyakán, miközben Floyd azt ismételgette, „Nem kapok levegőt!”. A vizsgálatok szerint több mint 20-szor ismételte ezt Floyd, de halála előtt azt is elmormolta, hogy „szeretlek, anya” és „mondjátok meg a gyerekeimnek, hogy szeretem őket”. Chauvin ezt később úgy kommentálta: „sok oxigén kell a beszédhez”. A jegyzőkönyvek szerint a járókelők is figyelmeztették Chauvint – „Már nem is lélegzik, tesó, szerinted ez oké?”

Korábban a boncolást végző orvosok is gyilkosságot állapítottak meg Floyd halálának okaként. A boncolási jegyzőkönyv nyakra kifejtett nyomásról, a keringés és légzés leállásáról számol be, ami szándékos fojtogatásra utal.

A tárgyaláson kihallgatták azt a pénztárost, a 19 éves Christopher Martint, akinek Floyd egy húszdolláros hamis bankjeggyel (ami nagyjából 6000 forintnak felel meg) próbált fizetni, amiért aztán kihívták rá a rendőrséget. Martin vallomása alapján Floyd látszólag illuminált, kábított állapotban volt, de nem lépett fel fenyegetően. Később a boncolás során opioidokat és metamfetamint találtak Floyd szervezetében.

Martin elfogadta a bankjegyet, bár azonnal látta, hogy hamis. Később mégis megmutatta a főnökének, aki visszahívatta Floydot a boltba. Floyd nem volt hajlandó visszatérni, az üzletvezető ekkor hívta ki rá a rendőrséget. Martin, aki végignézte Floyd halálát, megbánta, hogy nem fogadta el a hamis bankjegyet és hagyta levonni a béréből. Egy másik szemtanú azt tanácsolta Floydnak, miközben fuldoklott, hogy inkább engedelmeskedjen és szálljon be a rendőrautóba, amire Floyd azt válaszolta, hogy nem tud felállni.

Egy minneapolisi tűzoltó is a helyszínen volt, Genevieve Hansen, aki felajánlotta a rendőröknek, hogy orvosi ellátásban részesíti Floydot.

Hansen a vádlott kérdésére elismerte, hogy nem mutatta be személyi igazolást, amely bizonyította volna, hogy orvosi képzettséggel rendelkező tűzoltó, miközben kérte Chauvint és a többi rendőrtisztet, hagyj kezelje Floydot, mert úgy látja, életveszélyben van. A vádlott ügyvédje felrótta, hogy „frusztrált” és „hangos” volt, Hansen szerint csak akkor lett mérges, amikor „már nem volt értelme vitatkozni velük, mert éppen megöltek valakit”.

Az esetről több szemlélő is videófelvételt készített. Ezeken a felvételeken kiabálások hallatszanak, ahogy a szemtanúk azt követelik Chauvintól, hogy ne térdeljen tovább Floyd nyakán.

A helyszínen volt Donald Williams is, aki Floyd szenvedését látva „rendőrt hívott a rendőrökre„, mert nem tudta, mit tegyen.

A vádlott fél szerint Chauvin erős fellépése Floyddal szemben azért volt arányos, mert drogok hatása alatt állt, ügyvédje pedig azt mondta, hogy Floyd halálában szerepet játszottak az elfogyasztott drogok is.

A tárgyalásra beidézték a helyszínre kiérkező orvosokat is, akik arról számoltak be, hogy mire kiérkeztek, Floydnak már nem volt pulzusa.

George Floyd barátnőjének vallomása és az opioidválság

Courteney Ross, George Floyd barátnője is vallomást tett. Elmesélte, hogyan ismerkedett meg Floyddal és bevallotta, hogy mindketten opioidfüggők voltak.

A fájdalomcsillapító opioidokat mindkettőjüknek eredetileg orvos írta fel.

Ross vallomásával a vádlott fél humanizálni szerette volna Floyd történetét. Ross és Floyd története viszont rávilágít az USA-ban zajló opioidfüggőség-válság súlyosságára is.

Az opioidválság miatt az USA-ban már 2014 óta csökken átlagéletkor, 2019-ben több mint 70 ezren haltak meg opioid-túladagolásban. Pedig a kilencvenes évek végén a gyógyszeripari cégek bizton állították, hogy az opioidok nem vezetnek függőséghez. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem minden opioid vényköteles  az USA-ban. Courteney Rossnak nyakfájdalomra, George Floydnak hátfájdalomra írta fel orvos opioidot.

Pár hónapja a világ legnagyobb tanácsadó cégét, a McKinsey & Company-t 573 millió dollárra büntették, amiért segített a gyógyszergyártóknak több opioidot eladni és megakadályozni a kormányzati szervek közbelépését. A büntetés összege így is kevesebb, mint az opioidkrízisből származó nyereség.

Címlapkép: Wikimedia CC