Néhány éve még valószínűleg egy gödi sem tudta volna elképzelni, hogy lakóhelye országos hírűvé válik, és hogy a hírnevét a kisvárosi idill vagy a csodálatos Duna-partja helyett a Samsung gigaberuházása vagy épp a helyi politikai csatározás hozza meg.

A Pest megyei település élete 2018-ban bolydult fel, amikor kiderült: az akkori, fideszes önkormányzat közbenjárásának köszönhetően, állami pénzekkel megtámogatva nyitja újra és bővíti korábban évekre bezárt üzemét a Samsung, és képcsövek helyett immár elektromos autókhoz fog akkumulátort gyártani. A gond csak az, hogy a cég telephelyét lakott területek övezik, az ott élők azonban csak akkor szereztek tudomást a gyárbővítésről, amikor azt az önkormányzat már kész tényként tálalta.

A gödiek kálváriáját számos közmeghallgatáson át követtük a Mércén. Mindeközben – jelentős részben a Samsung elleni lakossági tiltakozásból következően – új, momentumos polgármestere lett a városnak. Bár 2019 októbere után egy időre az ellenzéki összefogás pártjai kerültek többségbe a város élén a Fidesszel szemben, a belső konfliktusok hamar elharapództak, ami a nagyrészt veszélyhelyzetben eltöltött utóbbi egy év nehézségei mellé plusz teherként rakódott nemcsak az önkormányzat, de a lakosság vállára is.

Miután tavaly tavasszal a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung területét, a helyzet minden eddiginél súlyosabbá vált. Miközben a gyár kedvére bővülhet, a lakosság és az önkormányzat felé gyakorlatilag semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs. A korábban Gödhöz befolyó iparűzési adója fölött pedig innentől a fideszes vezetésű Pest megye önkormányzata rendelkezik, ami nemcsak a gyár lakosságot érintő hatásainak mérséklését, de a város működését is ellehetetlenítheti. A kialakult helyzetről Balogh Csaba polgármestert kérdeztük.

Az ellenzéken belüli konfliktus egyik forrása a Samsung-ügy kezelése volt. Míg Balogh elvárta a cégtől a szabályok betartását, valamint az átlátható kommunikációt; és nyíltan kiállt a lakosság mellett a különleges gazdasági övezet ellen, addig a két alpolgármesternek egész más elképzelései voltak a város és a cég kapcsolatáról. A folyamatos egyet nem értés miatt azonban a Samsunggal való tárgyalások nem haladtak.

Miután többször is felmerült a leváltásuk lehetősége, ez végül tavaly novemberben megtörtént: a két új alpolgármester Hlavács Judit párbeszédes és Andrejka Zombor momentumos képviselő lett. Balogh szerint míg korábban kifejezett kérése ellenére sem kapott jelentést alpolgármestereitől a Samsunggal kapcsolatos ügyek állásáról, azok most számára is átláthatóbban haladnak. A lakosság képviselete és a Samsunggal való megfelelő kapcsolat kialakítása és fejlesztése Hlavács Judit feladata lett, ami különösen fontos és sürgető az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva.

Bár tény, hogy az önkormányzat elhúzódó konfliktussal terhelt munkája legalább az alpolgármesteri posztok rendezésével könnyebbé vált, az ellenzék kettészakadása után kialakult furcsa helyzet a mai napig fennáll: az LMP-s Fülöp Zoltán, a DK-s Lőrincz László és Szilágyi László, valamint a jobbikos Hives Gábor új frakciót alapítottak, és – csupán néhány kivétellel – minden esetben a Fidesz képviselőivel többséget alkotva hoznak döntéseket.

„A döntéseik teljesen egységesek továbbra is, tehát együtt szavaznak. Viszont érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a fideszesek egyre többször említik meg, hogy ők is látják, hogy Göd érdekeivel ellentétes a Samsung elcsatolása. Ők is ellene szólalnának föl, de a pártfegyelem nem engedi őket, ezért mégis leszavazzák mindannyian a Samsung felülvizsgálatát kezdeményező lépéseimet” – ismerteti az erőviszonyokat Balogh.

Arra a kérdésre, hogy emiatt nem toporog-e egy helyben az önkormányzat, azt feleli: „Kicsit de, viszont engem a veszélyhelyzet alatt nem kötnek a képviselő-testület döntései. Csak nekem van döntési jogköröm, nincsenek képviselő-testületi szavazások.” Attól viszont nem tart, hogy emiatt elítélné őt a lakosság, illetve a képviselő-testület, vagy egyenesen olyan fideszes polgármesterekkel említenék egy napon, mint például Michl József, aki a járvány első hulláma idején egymaga hozott a tatai Avalon szállodalánc beruházásának kedvező döntést (és minden jel szerint egy újabbra is készül).

„Ha döntést hozok, azért, ha nem hozok döntést, akkor pedig azért támadnak. Ők bekényelmesedtek egy ellenzéki szerepbe, ahol nem kell gyakorlatilag semmi építő jellegűt csinálniuk. Elég, ha szidják azt, aki döntéshozó helyzetben van, hadd szenvedjen meg azzal, hogy jogi és anyagi felelőssége van, adjunk rá még egy kis politikai nyomást is. Vannak olyan döntéseim, amelyek kapcsán nyilván megpróbálják a lakosságot is ellenem hangolni, de eddig többségében pozitív kimenetele lett ezeknek, a lakosok megértőek voltak.

Van, hogy azt a stratégiát kell alkalmaznom a képviselők destruktív viselkedése miatt, hogy nem tekintem őket valódi képviselőknek – mert nem úgy járnak el, ahogy nekik a képviseleti demokráciában el kellene járni – hanem közvetlenül a lakosokhoz szólok. Én most nekik próbálok megfelelni. A képviselők biztos, hogy számon fognak kérni. Azzal számolok, hogy a fizetésem 20%-át valószínűleg megvonják, amint véget ér a veszélyhelyzet (ezt fél éven át megtehetik), de legalább a város fejlődik. Én elviselem ezt a kiesést. Sokkal rosszabb szembenézni a lakosokkal, hogyha valami nem fejlődik, holott itt lett volna a lehetőség, hogy beindítsam a dolgokat.”

Az azonban még így is nagyban korlátozza az önkormányzat lehetőségeit, hogy a különleges gazdasági övezetben gyakorlatilag semmilyen hatásköre nincsen.

„És ez az, ami a legjobban megnehezíti a helyzetünket. Egy olyan jogi helyzetben vagyunk, amit még a Belügyminisztérium sem tudott rendesen tisztázni, teljesen ellentmondásos kijelentések és döntések vannak.”

Jó példa erre az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése is, amely tulajdonképpen azt mondja ki, hogy el is lehetetlenítheti a kormány az önkormányzatot anyagilag, meg nem is. Balogh szerint politikai döntés született, de reméli, hogy ha sikerül leváltani a kormányt, az alkotmánybíróknak is meglesz a szabadságuk ahhoz, hogy ki merjenek állni a szakmájukért.

Szerinte ugyanis bár elutasította az AB az önkormányzat alkotmányjogi panaszát a különleges gazdasági övezettel kapcsolatban, a több alkotmánybíró által is megfogalmazott, Göd mellett kiálló különvélemények azt fejezik ki, hogy nincs olyan egységes támogatása a szakmai berkekben a kormánynak, mint amilyet sugallni próbál.

„Sajnálom, hogy az alkotmánybíróság ilyen döntésre kényszerült, most megnézzük, milyen lehetőségünk van az ügyet nemzetközi szintre vinni” – mondja.

Azonban – az AB egyértelmű kiállása híján – addig is különösen nehéz helyzetbe kerülhet Göd a kormány intézkedései miatt: amellett, hogy sújtják a járványhelyzetre hivatkozva bevezetett kormányzati megszorítások, nemrég az is kiderült, hogy Göd csupán a Samsung iparűzési adójának kevesebb mint felére pályázhat, a maradékot más környékbeli települések közt osztja szét Pest megye önkormányzata.

Ezzel kapcsolatban még zajlanak a tárgyalások, de egy már biztos: önkormányzati működésre nem adnak támogatást, pedig elsősorban erre lenne szükség. A polgármester szerint a tárgyalóasztalnál ott van a levegőben a 2022-es választás tétje.

„Húzd meg, ereszd meg játékot játszunk, hogy ki az, aki a saját választóit kellően képviseli. Én a gödieket kell, hogy képviseljem, Pest megye elnöke viszont nemcsak a gödieket, hanem a dunakeszieket, fótiakat, érdieket (stb.) is képviseli.”

Ennek ellenére Balogh szerint még a megyének is amellett kellene kiállnia, hogy visszakerülhessen Gödhöz a Samsung teljes adója, mivel jogállamisági szempontból ez az egyetlen helyes lépés.

„A kormánynak most az a célja, hogy minél nagyobb forrásokat és minél több olyan embert tudjanak szerezni, akik hálásak lesznek nekik, és így meg tudják nyerni a ‘22-es választást. Mind a ketten azon vagyunk, hogy ne a másik nyerjen. Sajnos ezen fog múlni majdnem minden” – fogalmaz Balogh.

Ősszel a megyei jegyző még azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy Pest megye partnerséget akar létrehozni a Samsung adójának szétosztásában érintett önkormányzatokkal, ehhez pedig olyan közeget kell teremteni, amiben konszenzus tud születni. Talán mindennél többet elmond a helyzetről, hogy Balogh a felidézett mondatra azt reagálja: „ha a konszenzus az ultimátum szinonimája, akkor igen, lesz konszenzus.”

„Beruházásokat, felújításokat szinte biztos, hogy nem tudunk betervezni. A kérdés inkább az, hogy mennyiről tudunk lemondani. A város működése már veszélyeztetve van, 2022-re 900 milliós hiányunk lesz, és ez csak karbantartás, a személyi állomány fenntartása és a kötelező feladatok ellátása; a felújítások és a beruházások nincsenek benne.

Most úgy kell felülvizsgálnunk az önkormányzat korábbi döntéseit, hogy mi volt az, amit önként vállalt, és nem közfeladat, így nincsen jogi következménye, hogyha visszalépünk. Ezekből igenis vissza kell sajnos lépni” – vázolja a helyzetet a polgármester. Szerinte így arra sem igazán lesz lehetőség, hogy az önkormányzat visszaforgassa a Samsung adóját a gyár zavaró hatásai által leginkább érintett lakosság kárpótlásába.

„Ha lett volna 5-5 és fél milliárd forintunk, a teljes ipari övezetet el tudtuk volna határolni egy legalább 50, de inkább 100 méteres véderdővel. Azért van ennek ilyen nagy költsége, mert a Samsung közvetlenül a lakott terület mellé költözött, tehát olyan területeket kellene felvásárolni az erdősítéshez, ahol kész családi házak vannak, amelyeknek nyilván nagyobb az értéke, mint egy mezőgazdasági területnek. Ebből semmit sem tudunk megvalósítani, mert ez is egy önként vállalt beruházás lenne, a törvény szerint nekünk ezt kell kevésbé priorizálni. Arra kell fókuszálnunk, ami a törvény szerint is feladatunk. Így most csak abban tudunk reménykedni, hogy Pest megyének van egy zöldfelületeket célzó fejlesztési alapja.”

Mivel nem áll rendelkezésre elég terület a véderdő telepítésére, Pest megye egyelőre csak egy 50 méter széles erdő telepítését tervezte be 80 millió forintból egy rövid szakaszon. Ennek hatékonysága azonban erősen megkérdőjelezhető Balogh szerint, ugyanis egyrészt nem is a Samsung teljes hosszát fedné le, másrészt épp a különleges gazdasági övezet egyedi szabályozása miatt csupán ritkás fásításra van lehetőség a kiszemelt területen, tehát nem telepíthető olyan összefüggő növényzet, ami ténylegesen zajt fogna.

És míg erre nem jut elegendő forrás, az például újabb milliós kiadásokkal jár Gödnek, hogy a Samsung gyára miatt magasabb veszélyességi kategóriába sorolták a várost, ezért a polgári védelmi csoportba új embereket kell toborozni, nekik pedig eszközöket kell beszerezni. Ha a Samsung teljes adója Gödhöz érkezett volna be, ez nem jelentett volna gondot, most viszont a már megígért útfelújítások látják ennek kárát.

„Tönkreteszi a közvetlen lakosságot a zaj. Érződik, hogy ha az ember elkezd beszélgetni a lakosokkal, és a Samsung csak szóba kerül, már nem tudnak békésen reagálni. És én teljesen megértem a helyzetüket, de ezzel párhuzamosan ugyanúgy ott van a félelem is” – fogalmaz Balogh.

A feszültséget és az irreális félelmeket az tudná oldani, ha a cég korábbi ígéretéhez híven átláthatóan kommunikálna a működéséről. A polgármester szerint azonban a Samsungnak nem érdeke a lakossággal való kapcsolattartás, mivel a gödiek nem a vevői.

Azt azért mégis érzi a cég, hogy neki is jobb, ha javul a hangulat – csakhogy a polgármester szerint nem a megfelelő módszerekkel próbálkozik. Előfordult például, hogy a helyi óvodásoknak olyan Mikulás csomagot osztottak, amiben egy Samsung-logós tolltartó volt. „Ez azok számára, akiknek nem mond semmit a Samsung, nem bírt túl nagy jelentőséggel, nem ettől fogják megszeretni. Azoknak viszont, akik kifejezetten utálják a Samsungot, ez egy újabb csavarintás volt a késen a hátukban. Ez nem a megfelelő kommunikáció” – mondja Balogh.

Hlavács Judit alpolgármester ezért most igyekszik megismertetni a céggel a lakosság igényeit, hogy lássák: „sokkal többet ér például az, hogy ha átlátható módon intézik a hulladék kezelését, mert akkor elégedettek lesznek azok, akik ezért aggódnak. A tolltartó senkit nem érdekel. Ha az emberek látnák, hogy tényleg ugyanolyan klasszikus problémái vannak a Samsungnak, mint bármelyik gyárnak, amelynek még nincs kiépített infrastruktúrája, az sokkal többet segítene.”

Balogh szerint tény, hogy képviselőtársaival két tűz között vannak: a lakosságnak teljesen jogosan vannak elvárásai, a testületben pedig számon kérik a döntéseiért, „ugyanakkor ott van a mi saját belső motivációnk, hogy mi nem azért kezdtünk el politizálni, hogy politikusok legyünk, hanem eredményeket akartunk hozni.”

„Azt érzem, hogy a lakosok egyre kevesebb reménnyel fordulnak hozzám, ami őszintén szólva egy kicsit elkeserít. Rossz, amikor azt mondják, azért nem osztják meg velem a javaslataikat, mert a többség úgyis leszavazná. Ez borzasztó rossz érzés, úgyhogy nagyon örültem annak, hogy a veszélyhelyzet alatt polgármesterként legalább apróbb változtatásokat tudtam hozni” – mondja Balogh, majd hozzáteszi: ilyen szempontból a veszélyhelyzet újabb 90 napos meghosszabbítása „új reménységet adhat”.

Abba már talán a helyiek is belenyugodtak, hogy a gyár nem tüntethető el a városból, a békés együttélés feltételei ugyanakkor nem igazán rajzolódtak ki még, ami joggal zavarja őket. Balogh úgy gondolja, alapvetően még annak ellenére is békésen indult a Samsung és az új városvezetés kapcsolata, hogy sokan azért választották meg, mert úgy látták, hogy fel tud lépni a dél-koreai multival szemben.

Szerinte a helyzet akkor vált problémássá, amikor az – azóta külön frakcióba tömörülő – ellenzéki képviselők egy része országos botrányt csinált a belső konfliktusukból, amire a kormány a különleges gazdasági övezet kijelölésével reagált.

„Mi akkor úgy próbáltuk elérni a rend helyreállítását, hogy kiálltunk a lakosok mellett, közvetítettük azt, amit ők gondoltak a helyzetről. De ez nem tudott eredményt hozni, mert a mi erőforrásaink végesebbek, mint a kormányé, és a járványhelyzet is nehezíti, hogy bármilyen demonstrációt lehessen szervezni. A feszültség tudna csillapodni, de érezhető, hogy vannak, akiknek az az érdeke, hogy én a Samsunggal konfliktusban álljak” – mondja.

Szerinte a béke akkor tudna helyreállni érdemben, ha akár csak egy évre is visszakapná a város a különleges gazdasági övezetet. Már ennyi idő alatt is érkezne annyi adóbevétel a Samsungtól, amiből az önkormányzat helyre tudná állítani az éjjel-nappal működő gyár hatásai által egyre nagyobb számban érintett lakosság életszínvonalát.