Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint 200 millió forintot kerestek az új Airbnb-kiadók a Covid alatt

Több mint 200 millió forintot kerestek kiadott szobákon, lakásokon az új magyar AirBnB gazdák a cég nemzetközi felmérése szerint. Az AirBnB közleménye szerint, miközben 2020-ban, a Covid 19-járvány kitörése után a turizmus gyakorlatilag megszűnt, az AirBnB lakásbérlet-megosztó platform is visszaszorult, ugyanakkor egy egészen új „piac”, a gyors járványkarantén-lakások területén óriási pénzeket kerestek az erre átállók.

Míg a járvány legelső hónapjaiban a feltámadt szolidaritási hullám alatt szálloda- és lakástulajdonosok Magyarországon is ingyen bocsátottak szobákat a kórházakban dolgozó, de családtagjaikat a fertőzés veszélyétől megóvni próbáló orvosoknak és ápolóknak, addig mostanra egész iparág alakult ki a karanténnak alkalmas üres lakások rövidtávú bérbeadása körül.

Ahogyan a nagy lakáscserélő multi magyar nyelvű közleményében fogalmazott:

„A Covid-19 hatására az emberek biztonságos, kényelmes szálláslehetőségeket kerestek, ahol kapcsolatba léphetnek családtagjaikkal és barátaikkal, és ezzel egyidejűleg gazdasági lehetőséget teremtenek mások számára, akik az Airbnb platformon lakásuk rövid távú kiadásával a számukra szükséges extra jövedelemre tudnak szert tenni.”

Noha a cég angol nyelvű jelentése, és a magyarországi leányvállalat is hangsúlyozza, mennyire fontos szerepet töltenek be a járványintézkedésekben a lakásaik, a rövidtávú szálláshely-szolgáltatások hatása az albérlet-piacra ezzel a jelenséggel, és a bevételek szinten maradásával hosszú távon elhúzódhat. Még akkor is így van ez, ha most már pontosan tudjuk, a számos, turisztikai célú AirBnB-kiadás megszűnésével Budapesten 2020-ban az albérletárak is csökkenésnek indultak.

Az Adózóna.hu 2020 decemberi összesítése már egyenesen a fővárosi albérletárak drasztikus zuhanásáról számolt be, és arról, tömegesen jelentek meg a havi 100 ezer forintért bérelhető ilyen lakások a hagyományos piacon. Tehát élesebben elvált eddigre egymástól a főleg karanténozásra használt rövidtávú szálláshelyek lakásállománya és számos volt turisztikai AirBnB lakás jelent meg újra a hosszútávú albérletpiacon.

Az, hogy az AirBnB bevételei mindettől függetlenül a szigorú, 14 napos hatósági házikarantén révén fenn tudtak maradni, viszont jelzi azt is, a járvány mérséklődése után a rövidtávú szálláshelyek újra eláraszthatják a piacot, jelentős áremelkedést okozva ezzel.

A magyar állam 2018 elején kezdte az addig nagyon lazán adózó AirBnB legalább szabályozás-szintű szigorítását Magyarországon, és 2019-2020 folyamán egyes újonnan felálló, ellenzéki budapesti önkormányzatok az adómérték növelésének szükségét is felvetették. Budapesti, baloldali aktivistacsoportok az egységes adózás és szabályozás hosszú távú rendezése céljából hirdették meg a Stop Airbnb!-mozgalmat is, amely 2020 folyamán végig gyűjtötte az aláírásokat céljai eléréséhez.

Szerintük a lakhatás alapvető emberi jog, és minden közpolitikának előtérbe kell helyeznie saját állampolgárainak ehhez való hozzáférését a turizmussal szemben, így az AirBnB érdekei nem élvezhetnek előnyt semmiféle szabályozásnál.

Címlapkép: Vladimir Kudinov / Pexels