Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Csak 20 hallgató vehet részt a Szegedi Tudományegyetem átalakításáról szóló nyilvános szenátusi ülésen

Mint arról az utóbbi napokban beszámoltunk, több egyetem is a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsára juthat: augusztus 1-jétől alapítványi fenntartásba kerülhet mind a négy orvos- és egészségtudományi egyetem, illetve a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem is.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett (kormánytagokkal, illetve Fidesz-közeli alakokkal feltöltött) kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Az így kialakított egyetemeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa hétfő délután tart rendkívüli ülést, ahol – nagy valószínűséggel – a modellváltás lesz a téma. Az átalakítással kapcsolatos információhiányt és bizonytalanságot jól mutatja, hogy bár az SZTE szabályzata szerint minden ülésnek nyitottnak kell lennie, a hallgatók még két tegnap sem tudtak semmit a napirendről, illetve arról, hogyan biztosítják majd az egyetem polgárai számára az ülés nyilvánosságát.

„Világos, hogy a vezetés egyrészt lenézi az egyetemi polgárságot, másrészt veszélyesnek érzi megosztani a modellváltás részleteit. Ez nem csak gyáva magatartás, de szabályellenes is, így szembeköpik az egyetemünk minden örökségét”

– reagált a Szegedi Tudományegyetem önszerveződő polgárainak csoportja, a Veritas Virtus Libertas Facebook-oldalán. A hallgatók ezért levélküldő akció keretében arra kérték Rovó Lászlót, az egyetem rektorát és a Szenátus elnökét, hogy biztosítsa a hétfői ülés szabályszerűségét, nyilvánosságát, illetve péntek reggel egy 10 méteres molinóval is üzentek az egyetem vezetésének:

Az akció megtette hatását, ugyanis a mai napon (mondhatni, az utolsó pillanatban) közleményt adott ki az egyetem rektora és a kancellár, melyben arról értesítették a hallgatókat, hogy a hétfőn 15 órakor kezdődő szenátusi ülés online formában kerül megtartásra,

így tekintettel a zavartalan lebonyolításra és a technikai lehetőségekre 40 egyetemi dolgozónak és 20 egyetemi hallgatónak tudnak a jelentkezés sorrendjében csatlakozási lehetőséget biztosítani. Persze ez is több a semminél, az egyetemi autonómia szempontjából rendkívül fontos ülés azonban így is csak minimális nyilvánosságot kap majd.

A szerveződő hallgatók egyébként határozott álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyei vannak az átalakításnak és milyen garanciák mellett lehet szerintük egyáltalán beszélni arról, hogy alapítványi formában működjön tovább egyetemünk. Ezek nélkül ugyanis a modellváltás súlyosan veszélyezteti az egyetem autonómiáját, sérti az egyetemi polgárság érdekeit és az Universitas eszményét.

Az átalakítások az egyetemi autonómia mellett a munkavállalói jogokat is csorbítja, hiszen – mint arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ma felhívta a figyelmet –  a magyar egyetemek „mindenféle szakmai indokot, ésszerűséget nélkülöző, modellváltásnak titulált” magánosítása az ott dolgozóknak jelentős munkajogi hátránnyal, a törvény szerint járó juttatásaik megvonásával jár.

A szakszervezet szerint az egyetemek magánosításával nemcsak közpénzek vándorolhatnak magánzsebekbe, szűnhet meg az egyetemek már eddig is jelentősen csorbult önállósága, de a közalkalmazotti jogviszony elvesztésével az egyetemen foglalkoztatottak „a munkavállalóellenes munka törvénykönyve” hatálya alá kerülnek.

Ezzel együtt többek közt

  •  elvesztik jogukat a jubileumi jutalomra, 
  • a felmentési korlátozások többé nem érvényesek rájuk, azaz a munkáltató számára nemkívánatos munkatársaktól „könnyen és olcsón meg lehet válni”, mivel mind a felmondási idő, mind a végkielégítés kevesebb, mint a közalkalmazotti jogviszonyban, 
  • megszűnik az állásfelajánlási kötelezettség (ha valakinek megszüntetik az állását a közszférában, a munkáltató köteles felajánlani az éppen üres állásokat)
  • nem kell pályázni, a munkáltató a „csókosokat” kénye-kedve szerint alkalmazhatja, adhat nekik vezető megbízást, 
  • a legnagyobb vesztesek a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők lesznek. Az átalakítást követően ugyanis már nem kérelmezhetik a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést. Ezzel nem kevesebb, mint kilenc havi illetménynek megfelelő pénztől fosztják meg őket egy tollvonással
  • és kevesebb szabadság jár (de ez a szakszervezet szerint az előbbiekhez képest szinte eltörpül).

A PDSZ az egyetemi autonómia helyreállítását és a dolgozók jogainak védelmét követelve végül azt írja mai közleményében:

„A szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az SZFE szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. Szemben a híresztelésekkel a „Corvinus-modellnek” csúfolt kiszervezés nem hozta meg ott sem a nyugati alapítványi egyetemek szabadságát és függetlenségét.”

Címlapkép: Az SZFE és támogatói 1956-os megemlékezése 2020.10.23-án. / Fotó: Mérce