Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A norvég bíróság szerint nem sérti a klímacélokat a sarkvidéki olajfúrás, pert vesztett a Greenpeace

Elvesztette a norvég kormány ellen indított perét a sarkvidéki olajfeltárások ügyében a Greenpeace és a Fiatal Föld Barátai, a norvég legfelsőbb bíróság a mai napon jóváhagyta a kormányzati terveket.

Az ügy még 2016-ban indult, miután az állam új olajkitermelési engedélyt adott ki a Barents-tengerre, azóta pedig a legfelsőbb bíróságig jutott, a civilek pedig abban reménykedtek, precedenst teremtenek az olajipar sarkvidéki terjeszkedésének korlátozásában. Álláspontjuk szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát és a norvég alkotmányt, amely elfogadta a globális felmelegedés szintjének 1,5 Celsius alatt való tartásának célját, hiszen a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást.

Norvégia jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre: az itt megtermelt és máshol elégetett gáz és olaj mennyisége meghaladja az országon belül felhasznált fosszilis tüzelőanyagok tízszeresét.

A bírók többsége arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek és a kormánynak széles hatásköre van az új olajterületek odaítélésében, ráadásul a parlament nagy többsége többször elutasította a norvég olajkitermelés megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

A Fiatal Föld Barátai érdekvédelmi csoport bírálta a most született döntést. A Twitteren megosztott posztjukban arról írnak, az ítélet azt jelenti, hogy

„A mai fiataloknak nincs alapvető jogi védelmük a jövőjüket veszélyeztető környezeti károkkal szemben. (…) Ez megdöbbentő, és mérgesek vagyunk emiatt”

– írják a civil szervezet képviselői, majd a fiatalokhoz fordulva azt üzenik: hamarosan választások lesznek Norvégiában, menjenek el szavazni.

Az üggyel kapcsolatban nemrég a Magyar Természetvédők Szövetsége arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett terület különösen értékes ökoszisztémával rendelkezik, így az engedélyek kiadásának környezetkárosító hatása is súlyosbodik.

Míg Norvégia kőolajtermelésének legnagyobb része a sarkvidék déli részéről származik, az oslói kormány úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan kőolajlelőhelyek a Barents-tenger mélyén vannak, Európa legészakibb partjainál. Több norvég tudományos társaság azonban még kísérleti fúrások indítását sem támogatja ezen a területen, nem hogy a tömeges kitermelést, a kockázatot ugyanis növeli, hogy nincsen hatékony technológia az olaj jégből való eltávolítására, ez pedig növeli egy esetleges olajszivárgás károsító hatását. (Habár ez épp nem is tűnik akkora „akadálynak” annak a borzasztóan aggasztó ténynek a fényében, hogy idén először nem kezdődött el az Északi-sarki-óceán jegesedése november elejére). A norvég energiaügyi és kőolajügyi minisztérium pedig már be is jelentette, hogy a terület feltárási engedélyeztetésének újabb fordulóját tartják hamarosan.

A világon már így is több kőolajat és földgázt találtak, mint amennyinek az elégetésével be lehetne tartani a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt, az új engedélyek kiadása pedig csak tovább távolítja a világot a klímacsúcs céljaitól – hangsúlyozta a norvég civilekkel szolidaritást vállaló MTVSZ.