Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint Európa nem készült fel a második hullámra, harmadik is jöhet

Ez a cikk több mint 3 éves.

A koronavírus-járvány európai kezelésének hiányosságairól beszélt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVID-ügyi követe, David Nabarro a svájci Solothurner Zeitungnak vasárnap – írja a Deutsche Welle.

A tisztviselő szerint az európai országok nem készültek fel megfelelően, nem építettek ki elégséges védekezési infrastruktúrát a nyár folyamán, miután sikerült a tavaszi első hullámot megfékezni.

„Most van egy második hullám, ha nem építik fel a szükséges infrastruktúrát, a jövő év elején egy harmadik hullám is jöhet” – figyelmeztetett Nabarro.

Azt is elmondta, az európai döntéshozóknak sokat kéne tanulniuk ázsiai kollégáiktól, akik sikeresebbnek bizonyultak a járvány megfékezésében. Meglátása szerint a vírusra gyorsan, erőteljesen és határozottan kell reagálni, különösen a járvány terjedésének első fázisaiban.

„Ha fél gőzzel reagálunk, a probléma nagyon gyorsan megnő” – tette hozzá.

Nabarro úgy véli, az ázsiai országok viszonylagos sikerének titka, hogy az állampolgárok teljes erőbedobással követik a vírus megfékezését szolgáló intézkedéseket, maszkot viselnek, távolságot tartanak, rendszeresen fertőtlenítenek, és ha betegnek érzik magukat, otthon maradnak. Szintén a javukra írható, hogy idő előtt nem oldották fel a szigorításokat, hanem vártak amíg a fertőzési számok stabilan alacsonyan maradtak. Európában ehhez képest a tavaszi védekezés befejezetlen volt.

Nabarro szerint az ázsiai országok üzenete egyértelmű: ha azt akarjuk, hogy a gazdaságunk erős legyen, illetve megtarthassuk a szabadságjogainkat, néhány alapvető lépéshez szigorúan tartanunk kell magunkat.

Pillanatnyilag a fertőzési számok valóban alátámasztják a WHO tisztviselőjének értékelését. A 84 millió lakosú Németországban vasárnap 14 ezer új fertőzött azonosítását jelentették be, és kontinens-szerte rekordközeli a vírus terjedése. Eközben a 120 millió lakosú Japánban szombaton 2596 új fertőzöttet azonosítottak, az 51 milliós Dél-Koreában pedig 386-ot.

Mi a helyzet itthon?

A hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában Magyarországon 111-en haltak meg a járvány következtében, és újabb 4320 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

Ezzel 174 618-ra nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 3800-re emelkedett, 42 915-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 127 903. Az aktív fertőzöttek 22 százaléka, az elhunytak 25 százaléka, a gyógyultak 26 százaléka budapesti.

7278 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 618-an vannak lélegeztetőgépen.

Hatósági házi karanténban 42 370-en vannak, a mintavételek száma 1 502 847-re emelkedett.

A 444.hu tegnap készített összesítése szerint a második hullám által leginkább érintett Csehország és Belgium már túl van a halálozási számok tetőzésén. A portál úgy számol, a kijárási korlátozások bevezetése után három héttel áll be általában az intenzíven ápoltak számának tetőzése és szúk egy héttel később a halálozási számok is átbillennek a csúcsponton.

Ha a portál számításai helyesek, akkor  nálunk hasonló tendenciákra csak december első heteiben számíthatunk, a magyar kormány ugyanis a cseh, belga és holland kollégáihoz képest majdnem egy hónappal később, november 11-től léptetett életbe szigorúbb járványvédelmi korlátozásokat.