Kiderültek a vendéglátósoknak és más ágazatoknak a koronavírus-járvány miatti leállás és bevételkiesés miatt nyújtott kormányzati támogatások részletei, ezek alapján még a korábban sejtettekhez képest is nehezebben lesz igénybe vehető az érintettek számára – írja a 24.hu.

A szabályozás szerint a munkáltatók az alkalmazottak novemberi bérei után igényelhetik, hogy az állam kifizesse havi béreik felét, abban az esetben, ha november végéig megtartják az adott dolgozót és teljes korábbi fizetését megkapja – az állami támogatást azonban csak utólag fogják folyósítani.

Vagyis a munkáltatóknak a legtöbb esetben úgy kellene kifizetniük egy teljes havi bért az alkalmazottaknak, hogy közben a bevételeik sok esetben gyakorlatilag megszűntek, és a későbbiekben is csak a bérek felét fizeti ki nekik az állam – ami az eleve megtépázott szektorban sok vállalkozás számára gyakorlatilag teljesíthetetlen teher.

A bértámogatás mellett több más kedvezményben is részesülnek az érintett tevékenységeket végző cégek: novemberben nem kell szociális hozzájárulási adót, szakképzési  hozzájárulást, rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, valamint a kisvállalati adókötelezettség (KIVA) megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetések összegét.

Ez azért fontos, mert a kormány a bruttó bérek felét fizeti ki, de a bruttó béren kívül a munkáltatók számára vannak az előbb felsorolt egyéb bérköltségek, melyek alól mentesülnek a munkáltatók, így – amennyiben élni tudnak a támogatással – elviekben a bérköltségek (vagyis a bér maga és az egyéb költségek) felénél többet is megtakaríthatnak novemberre.

Ugyanakkor a kormány nem maximálta a támogatott bérek nagyságát, vagyis könnyen lehet, hogy a támogatások nem pont azokhoz jutnak el, akiknek leginkább szükségük lesz rá.

Miután a támogatás nem jár automatikusan, hanem a kormányhivatalnál kell igényelni amely 8 napon belül dönt az odaítéléséről, és egyelőre azt sem tudni, mikor kapják meg a munkáltatók, amelyek számára nagyon bizonytalan a jövő, könnyen lehet, hogy a komolyabb tartalékokkal rendelkező, tőkeerősebb cégek fogják megkockáztatni a megigénylését, ráadásul egyelőre látszólag akármekkora bérekre.

Miközben a túlélésért küzdő kisebb vállalkozások közül sokan lehet, hogy nem tudják bevállalni az alkalmazottak novemberi foglalkoztatását úgy, hogy nem valószínű hogy decemberre kinyithatnak, ellenben bevételek nélkül kell előteremteniük a bruttó bérek felét.

Ráadásul, ahogy a 444 írja, a profi sportegyesületek is beleesnek a támogatottak körébe, ahol a lap szerint sok esetben nemigen lenne szükség az állami bértámogatásra, mégis, akár személyenként milliós nagyságrendben igényelhetnek segítséget.

Példaként hozzák a Fehérvár futballcsapatát évi 4,4 milliárd forintos, valamint a Ferencvárost évi ötmilliárd forintos bérköltséggel – megemlítve, hogy tavaly az átlagfizetés 3,3 millió forint volt az NB1-ben, ami azt jelenti, hogy több száz élvonalbeli focista fizetését fogja támogatni az állam 1,6 millió forinttal, legalábbis a kormány rendeletének jelenlegi formája alapján.

Ráadásul úgy, hogy a csapatok bevételeinek elenyésző részét teszik ki a jegyeladások, legnagyobb forrásaik a TAO támogatások, valamint állami nagyvállalatok szponzorációi – vagyis végső soron az érintett sportolók béreinek maradékát is állami forrásokból teremtik elő.