Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Kúria megsemmisítette azt a makói építményadót, amely alapján többszörös összeget kellett fizetniük a nagy cégeknek

Megsemmisítette a Kúria Önkormányzati Tanácsa azt a 250 fő feletti foglalkoztatókra kivetett építményadót, amelyet tavaly, az önkormányzati választások után egy olyan testületi ülésen szavazott meg a fideszes többség, amelyen ez volt az egyetlen napirendi pont, írja a Csípős és a Hódpress.

A 2019. november 29-én módosított önkormányzati rendelet a városban az építményadó mértékét 2020. január 1-től, a legalább 250 főt foglalkoztató adóalanyok esetében:

  • a vállalkozási tevékenység folytatására szolgáló épületek, épületrészek után 1500 Ft/m²/év,
  • a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó épületek, épületrészek után 1000 Ft/m²/év,
  • az egyéb épület, épületrész után 600 Ft/m²/év összegben határozta meg.

Ahogyan arra a Csípős is emlékeztet: Mágori András fideszes önkormányzati képviselő februárban egy sajtótájékoztatón még arról beszélt a Continental makói telephelye előtt, hogy „a makói Fideszt nem zsarolhatják multicégek”. A sajtótájékoztatóról meg is jelent egy beszámoló a makohirado.hu-n, ám később letötölték, a Délmagyarország másnapi, nyomtatott számából viszont nem vették ki.

Ez alapján Mágori azt kifogásolta, hogy

„van olyan cég, amelyik törvényességi eljárással igyekszik ellehetetleníteni a legutóbbi adóemelést és a több száz millió forintos központi támogatást több száz dolgozó elbocsátásval hálálja meg.”

Mágori a sajtótájékoztató helyszínéből következtetve ezzel arra célozhatott, hogy a Continental még nyáron mondta fel egyoldalúan a kollektív szerződést a dolgozókkal, a tárgyalások pedig régóta megakadtak a munkáltató képviselői és a szakszervezet között. A gyárban jelenleg teljes a sztrájkkészültség.

A rendeletet végül a Csongrád Megyei Kormányhivatal is jóváhagyta, azonban az érintett cégek bíróságon támadták meg. Indítványuk szerint többszörösen törvényellenes volt a meghozott rendelkezés:

  • egyrésztegy adott adóalanynál foglalkoztatottak létszáma az építményadó kivetése szempontjából a legkevésbé sem tekinthető jelentős, az építménnyel összefüggő körülménynek,
  • másrészről megállapítható az is, hogy az építményadó ilyen jellegű szabályozása Makó városban csupán szelektív, jól behatárolható adóalanyi kört érint,
  • harmadrészről olyan adóztatási szempontot juttat érvényre, amely eredményét tekintve valójában ugyanazon körülmény miatt (több ember foglalkoztatásához nagyobb alapterület szükséges) kétszeresen adóztatja meg az adóalanyt.

Az önkormányzat azzal védekezett, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak alapján határozták meg az adóalanyok körét, illetve az adóemelés nem csak három külföldi hátterű céget, hanem húsz vállalkozást érintett, amelyek közt magyar cég is van.

Álláspontjuk szerint a kétszeres adóztatás sem állja meg a helyét, hisz vannak olyan 250 fő alatti vállalkozások, melyek nagyobb ingatlantulajdonnal rendelkeznek, de kevesebb az árbevételük, mégis több adót kötelesek fizetni. Emellett megjegyezték, hogy az építményadó mértéke 2013 óta nem emelkedett, az előterjesztéssel kapcsolatosan pedig folyamatos egyeztetések zajlottak, emiatt került sor csak a 2019. november 29-ei rendkívüli képviselő-testületi ülésen a módosításra.

A Kúria viszont ezeket az indokokat nem fogadta el.

Kifejtették, hogy a makói önkormányzati rendelet szerint is az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, a kifogásolt rész pedig az építményadó mértékét állapítja meg úgy, hogy a legalább 250 főt foglalkoztató adóalanyok vonatkozásában egy magasabb adótétel bevezetésével, a korábbi adó mértékét január 1-től a háromszorosára megemeli. Viszont a foglalkoztatottak száma nem tekinthető vagyoni értékben, négyzetméterben kifejezhetőnek.

A jogszabálysértésen kívül azt is megállapították: az önkormányzati rendelet egységes szerkezetben nem található meg a Nemzeti Jogszabálytárban, illetve az önkormányzat honlapján sem elérhető.

A Kúria határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, a rendeletet a hatálybalépés napjára visszamenőlegesen, 2020. január 1-jei hatállyal megsemmisítették.

A döntés a Magyar Közlöny november negyedikén megjelent számában olvasható.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor