Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: egy tüntetést sem lehet törvényen kívüli indokkal megtiltani

Akkor sem lehet egy tüntetést önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani, ha azt a miniszterelnök háza elé szervezik, mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt, derül ki a szervezet közleményéből.

Póka László – aki a devizahitel-károsultakat képviselő Nem Adom a Házamat Mozgalom alapítója – még 2013 őszén jelentett be tüntetést Orbán Viktor háza elé, a megmozdulás résztvevői a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenségüket akarták kifejezni.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) ezután lezárta a miniszterelnök háza előtti szakaszt, amelyre hivatkozva a rendőrség nem foglalkozott érdemben a tüntetők bejelentéseivel, hanem megállapította saját hatáskörének hiányát.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálta, hogy a rendőrség szabályos döntést hozott-e, valamint nem utasította a hatóságot a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ehelyett átvette annak jogkörét és hatósági szerepbe helyezkedve maga vizsgálta meg a bejelentést, majd a védett személyek biztonságához fűződő érdek mellett a környéken lakók mozgásszabadsága és magánszférája védelmében megtiltotta a tüntetés megtartását.

A bejelentő Póka László a TASZ segítségével először az Alkotmánybírósághoz fordult, ám hiába nyújtottak be alkotmányjogi panaszt 2013. december 13-án, a bíróság egészen tavaly decemberig nem vizsgálta az ügyet.

Az Alkotmánybíróság ekkor megállapította, hogy a tiltás túlterjeszkedett a törvényi előírásokon, ám a panaszt okafogyottnak nyilvánította az új gyülekezési törvény miatt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ezután mondta ki:

az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedi meg a gyülekezési jog korlátozását, ha azt törvény írja elő.

A tüntetés bejelentésének idején pedig csak két okból lehetett egy gyűlést betiltani: ha megtartása súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését, illetve ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható. Mivel a tüntetést megtiltó bíróság ilyenre nem hivatkozott, a tiltásnak nem volt értelmezhető jogi alapja, az EJEB további feltételeket nem is vizsgált, hanem kimondta, hogy a tiltás az Egyezmény 11. cikkébe ütközött.

„Az EJEB mai ítélete az ehhez hasonló, jogalap nélküli gyakorlatok megsemmisítő kritikája. Emellett üzen az Alkotmánybíróságnak is, amely egy hasonló, szintén a miniszterelnök háza elé szervezett demonstráció kapcsán nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a szomszédok jogainak és szabadságának esetleges sérelmére alapozta a tiltást, ellentmondva az akkori gyülekezési törvény szabályainak”

-mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője hozzátéve, hogy a kormány erre hivatkozva szabályozta újra a gyülekezési jogot.

Már számos hazai bírósági ítélet is kimondta, hogy törvénysértő az a hatósági praktika, miszerint a Terrorelhárítási Központ által elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva tiltanak meg vagy oszlatnak fel tüntetéseket. Azonban ez nem akadályozza meg a hatóságokat abban, hogy folytassák a jogsértést – nem csak a miniszterelnök házánal, hanem a Kossuth téren is.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton