Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több európai cég is megfigyelési technológiát ad el Kínának egy jogvédő szervezet szerint

Európai technológiai cégek digitális megfigyelési eszközöket adnak el kínai cégeknek és rendvédelmi intézményeknek – derül ki abból a jelentésből, amelyet az Amnesty International tett közzé hétfőn. A jogvédő szervezet szorgalmazza, hogy az Európai Unió szigorítson exportszabályain és tiltsa meg az emberi jogok eltiprását lehetővé tévő technológiák kivitelét a közösség területéről.

Az Amnesty kutatása szerint egy francia, egy svéd és egy holland cég is arcfelismerő technológiákat és megfigyelő kamerákat árusított a kínai biztonsági apparátusnak, amely a világ talán legdurvább megfigyelési rendszerét építette ki, amellyel saját polgárai minden lépését megfigyeli.

A jelentés azt írja: valószínűsíthető, hogy az európai technológiákat az ujgur kisebbség elleni szisztematikus elnyomásban is használják a kínai hatóságok.

A jogvédő szervezet név szerint is megnevezi az érintett nagyvállalatokat. A francia Idemia egyik techcége, a Morpho például 2015-ben a sanghaji közbiztonsági bürónak adott el arcfelismerő berendezést. A svéd Axis Communications, amely több kínai közbeszerzési dokumentumban is az „ajánlott márkák” listáján szerepel, Kujlin városában négyszerezte meg biztonsági kameráinak számát a dél-kínai város megfigyelési programjának keretében.

A jelentés még a hollan Noldus Information Technologyt említi, amely „érzelem-felismerő rendszereket” adott el kínai rendfenntartó szerveknek. A dokumentum szerint a Noldus termékét Hszincsiang tartományban is használták, itt él az az ujgur kisebbség is, amelyet a kínai kormányzat brutális digitális megfigyeléssel és átnevelőtáborokba zárással sújt évek óta.

„Komolytalan, amikor az EU kormányai elítélik a Hszincsiang-beli rendszerszintű elnyomást, ha közben megengedik cégeiknek, hogy épp azokat a technológiákat adják el, amelyek lehetővé teszik ezeket a visszaéléseket. A jelenlegi uniós exportszabályozás rossz, gyorsan meg kellene javítani” – nyilatkozta az Amnesty szakértője, Merel Konning.

A Noldus szerint ugyanakkor ők nem kereskednek megfigyelési technológiákkal, ehelyett kutatási eszközöket fejlesztenek és az elmúlt harminc évben egyszer sem tapasztalták, hogy termékeiket emberi jogok megsértésére használnák. A cég szerint az Amnesty egyetlen bizonyítékot sem mutatott, amely alátámasztaná, hogy a kínai szerveknek eladott Noldus-szoftvert tényleg jogsértésekre használták volna.

A másik két vállalat szintén tagadta, hogy eszközeiket valódi megfigyelésre fordíthatta volna a kínai kormányzat.

Az Amnesty egyébként azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy frissítsék a közösség exportszabályozásait és tiltsák meg a megfigyelésre alkalmas technológiák kivitelét.

Az Európai Bizottság épp kedden kezdi meg tárgyalásait ebben a témában a tagállami kormányokkal, miután tavasszal egy korábbi javaslat már kudarcot vallott a Tanács és a Parlament nézeteltérései miatt. Az Amnesty szerint például abszurd, hogy az arcfelismerő eszközök nincsenek rajta az EU exporttilalmi listáján, ezért szabadon árusíthatók világszerte.

Európai jogvédő szervezetek júniusban nyílt levélben kérték a Bizottságot, hogy az uniós törvényhozás két „házának” nézeteltérései ellenére se vizezze fel a szabályozási javaslatát, amely ellehetetlenítené, hogy tekintélyelvű kormányzatok európai megfigyelési eszközökre tehessenek szert.

A digitális megfigyelési technológiák azonban nem csupán autoritárius kormányzatok esetében vethetnek fel emberi jogi kérdéseket. Az Egyesült Államokban például rendre az állampolgárok és jogvédők tiltakozását váltja ki a rendőrség vagy titkosszolgálat együttműködése a nagy techcégekkel az állampolgárok megfigyelésében – márpedig erre egyre több példa akad.

Ezek az etikai problémák egyébként a techipar dolgozóinak önszerveződésének katalizátorává is váltak az USA-ban. Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a Microsoft, az Amazon vagy épp a Google alkalmazottai egyre vehemensebben szólalnak fel az állami rendfenntartó szervek és cégeik együttműködése ellen.

Az állampolgárok digitális megfigyelésének problémája 2013-ban robbant be a köztudatba, amikor Edward Snowdennek köszönhetően fény derült arra, hogy a brit és amerikai titkosszolgálatok szinte minden digitális adatot tárolnak polgáraikról. Snowden egy 2019-es interjúban úgy fogalmazott,

a digitális megfigyelőrendszerek digitális diktatúrává válásához ma az emberi civilizáció közelebb van, mint eddig bármikor, és az arcfelismerő rendszerek általánossá válásával mindez nagyon hamar bekövetkezhet.

(via Politico.eu / Euractiv)