Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Homárszürcsölés és gyurcsányozás – Orbánnal vitázott az ellenzék a parlamenti nyitónapon

Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján a nyári időszak fontosabb fejleményeiről számolt be. Mint az várható volt, a miniszterelnök igencsak optimistán beszélt a kormány teljesítményéről, legyen szó az EU-csúcs tárgyalásairól, a koronavírus elleni védekezésről, vagy a gazdaság talpraállításáról. Orbán felszólalására az ellenzéki frakciók válaszoltak, mindannyian kifejezve: ők és sokmillió magyar ember sokkal kevésbé elégedettek, mint Orbán Viktor.

Koronavírus

A koronavírus elleni védekezés lényege eddig az volt, hogy időt nyerjünk egyrészt azért, hogy kiismerjük az ellenfelet, másrészt, hogy felkészüljön az egészségügy.

Az első hetek sokkolóak voltak, de az első csatát megnyertük: a magyar egészségügy, amit „oly sokszor szoktak leszólni, igaztalanul bántani”, képes volt megvédeni az embereket

– mondta a miniszterelnök, aki Kásler Miklós, Müller Cecília, az operatív törzs és Pintér Sándor mellett köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak is.

A második hullám itt van, de Orbán szerint most felkészültebbek vagyunk, mint tavasszal: rendelkezünk már tapasztalatokkal és nyáron sikeresen szervezett meg a kormány egy nemzeti konzultációt, amivel szerinte az emberek egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak. Nem akarják, hogy leálljon az ország, azt várják a kormánytól, hogy az emberéleteket és a munkahelyeket is védje meg.

Ezért új taktikára van szükség: a veszélyeztetett idősek életét, a munkahelyeket és az iskolák, óvodák működését egyszerre kell megvédeni.

„Más a haditervünk is, máshogy is fogunk válaszolni, mint az első hullám idején tettük. Ma már nem kell attól tartani, hogy valaki ellátás nélkül marad” – jelentette ki. Orbán a fiataloknak azt üzenete: ne felejtsék el, hogy most ők hordozzák és terjesztik a legnagyobb arányban a vírust, még ha észre sem veszik.

Az egészségügy kapacitásával kapcsolatban azt mondta, szakemberek szerint egyszerre 200 ezer ember fertőződhet meg, 16 ezernek lehet szüksége kórházi ágyra, 800-nak pedig lélegeztetőgépre. A kormány „a biztonság kedvéért” ezeknek a számoknak a kétszeresével számol.

Ausztriában a kórházi ellátásra szoruló emberek száma egyetlen nap alatt 35%-kal emelkedett. Ez azért aggasztó a miniszterelnök szerint, mert számunkra Ausztria egy „laboratórium”, ami ott megtörténik, az nálunk is meg fog történni valamivel később, ezért ezt a számot komolyan kell vennünk – magyarázta Orbán Viktor.

Gazdaság

A miniszterelnök a gazdasággal kapcsolatban elmondta a már jól ismert mondatot: „annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus tönkretesz”. A számokat ismertetve elmondta: a különböző támogatásokkal közel 1 millió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban. A munkahelyvédelmi bértámogatás 207 ezer munkavállalót érintett, a munkahelyteremtő bértámogatással pedig 49 ezer új munkahely létrehozását vállalták a cégek, a kutatás-fejlesztési szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében pedig 40 százalékos bértámogatást vállalt 3 hónapra a kormány, ami 23 ezer embert érintett.

Röviden összefoglalva: van és lesz is munka – mondta. Emellett kiemelte a hitelmoratórium bevezetését, illetve meghosszabítását, valamint a munkahelyvédelmi beruházásösztönző programot.

Orbán Viktor szerint „eddig sikerült megvédenünk a magyar emberek munkahelyeit és otthonit, sikerült a vállalatainkat megerősíteni, vagyis újra tudjunk indítani gazdaságunkat”.

Budapest, 2020. szeptember 21.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. szeptember 21-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

EU-csúcs

A júliusi EU-csúccsal kapcsolatban arról beszélt a miniszterelnök: a parlament fontos elvárása volt, hogy a következő évek költségvetésében az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, és ezt sikerült is elérni. „Ha mindent összeadunk és kivonunk”, akkor azt tudjuk mondani, hogy nettó 31 milliárd euró EU-s forrás áramlik majd be a magyar gazdaságba (ez évente 4-4,5 milliárd eurónyi forrás), ami jelentős mértékben csökkenti a tőkedeficitünket. Így miénk lett végül a hatodik legmagasabb összeg, Litvánia kivételével csak olyan országok előznek meg minket, amelyeknek nemzeti jövedelme a magyar alatt van.

A miniszterelnök szerint 2028-ra megkockáztatható, hogy Magyarország nettó befizető legyen az EU költségvetésébe, amit úgy érhetünk el, hogy kivásároljuk a Magyarországon dolgozó külföldi cégeket, illetve növeljük a magyar befektetéseket külföldön.

Mint az emlékezetes, Orbán ezen kívül a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárását is kezdeményezte az Európai Parlamentben.

A Magyarország ellen két évig folytatott eljárásban szerinte „minden kétséget eloszlattunk, minden vádat cáfoltunk, ami a magyar demokrácia és jogállami intézményrendszer működésével kapcsolatban felmerült”.

Ezért úgy látja, semmi akadálya nincs a lezárásának, erre azonban semmilyen ígéretet vagy garanciát nem kapott a magyar kormány.

Emellett arról is beszélt: a miniszterelnökök tanácsában javaslatot tett, hogy a politikai pártok, illetve politikai tevékenységet végző, „civilnek álcázott szervezetek” ne kaphassanak uniós forrásokat, ez azonban éles ellenállásba ütközött. A miniszterelnök azt ígérte, napirenden tartja a kérdést.

Az EU-s források „politikai és ideológiai feltételekhez” kötésével kapcsolatban azt mondta: Magyarország a Tanácsban világossá tette, hogy elkötelezett a kormány a jogállamiság mellett. „Lengyelországgal közösen sikerült elérnünk, hogy a zsarolás cáljából lefolytatandó uniós eljárások, melyek Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit érintették volna, ezt mégse tehessék meg” – mondta.

Az ellenzék nem olyan elégedett

Gyurcsány Ferenc szerint a kormányfő ma „egy végtelenül száraz, csaknem semmitmondó termelési szöveget” mondott el. Az DK elnöke felszólalt Iványi Gábor egyházának ellehetetlenítése ellen, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló modellváltással kapcsolatban. A művészet lényege, hogy újra és újra a saját szabályai szerint megfogalmazza a világot. Az, aki egyszínű művészetet akar, az elveszi tőlünk a jövőt és a választás lehetőségét. „Önök nem építik Magyarországot, hanem megölik a holnapot” – monda.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor úgy beszélt, mint „egy unalmas vezérlő tábornok”, aki különféle haditervek alapján fogja majd legyőzni a vírust és a válságot.

Hozzátette: ha a miniszterelnöknek ez így komfortosabb, akkor képzelje magát tábornoknak, „csak ne lopja el a lőszert”.

Szerinte „pénz van dögivel”, a kérdés csak az, hogy mire költik. A gazdasági visszaesés kb. kétszer akkora most, mint 2008-ban volt, az árak nálunk emelkednek legjobban az EU-ban, a forint soha nem volt ilyen gyenge, a munkanélküliek száma egy év alatt kb. 50 százalékkal emelkedett.

„Miniszterelnök Úr, ez brutális” – mondta Jakab, aki szerint a gazdaságot csak a NER látja erősnek, mert ők továbbra is urizálnak, miközben az emberek amiatt aggódnak, lesz-e, aki ellátja őket az egészségügyben, meg fognak-e élni a minimálbérből és ki tudják-e fizetni a 20 ezer forintos Covid-tesztet. Szerinte rendelkezésre áll a pénz az érdemi válságkezelésre, a kérdés csak az, hogy Orbán Viktor urizál-e belőle, vagy odaadja a magyar embereknek. Jakab mikrofonját végül az ülést levezető Kövér László házelnök kikapcsolta, miután a képviselő sértő megjegyzést tett Németh Szilárdra és Farkas Flóriánra.

Tóth Bertalan, MSZP-elnök két „nagyon rémisztő” dolgot emelt ki. Az egyik, hogy szerinte Orbán Viktor  Magyar Nemzetben közzétett értekezése megmutatja, milyen jövőt szán a gyermekeinknek: nem kritikus gondolkodásra képes polgárokat szeretne látni ebben az országban, hosszú távon alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban.

A másik, hogy Orbánék – ahogy eddig sem – ezután sem a kormányzással lesznek elfoglalva, hanem inkább kampányolásra készülnek.

„Ön azt mondja, hogy Magyarországnak működnie kell, de arról nem beszél, hogy Magyarország működik-e”

– mondta. A kormány elkésett és szűkmarkú intézkedései miatt eladósodik az ország, elszabadult az infláció, haladunk a szociális válság felé, 400 ezren munka nélkül, 200 ezer család ellátás nélkül, sok család hitelt vett fel az iskolakezdésre, több százezer nyugdíjasnak döntenie kell, hogy élelmiszer, vagy gyógyszert vesz, több mint félmillió embert akarnak kilökni a térítésmentes egészségügyi ellátórendszerből, növekszik a szegények száma, csapás csapás hátán éri az önkormányzatokat – sorolta Tóth Bertalan.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője reakciójában elsősorban a reggeli Orbán-cikket kritizálta, szerinte annak ideológiai háborús jellege bizonyítja, hogy a miniszterelnök „elefántcsont-toronyban él”, és sem a robbanásszerű élelmiszerár-emelkedésre, se maz orvosi szakdolgozó-hiányra nem volt egyetlen szava sem, holott az egészségügyben dolgozók helyzete igen súlyos.

Súlyos hibák történtek a járvány első szakaszának és a nyomában kibontakozó gazdasági válság kezelésének során is – fogalmazott a zöld párt társelnöke, miközben Orbán köreinek szerinte milliárdok jutottak. A jövőben érkező EU-s forrásokat viszont értékelése szerint „már nem lehet luxuskiadásokra költeni”, az LMP ezért válságkezelési programot is javasol a kormánynak.

Programjuk az ÁFA csökkentését, a munkanélküli járadék időtartamának kiterjesztését és a nyugdíjak értékállóságának megőrzését is javasolja, de kiemelt helyet kapott programjukban az ökológiai válság és a növekvő mértékű társadalmi igazságtalanság mérséklését is kitűzi célul.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője pedig botrányosnak nevezte, hogy míg Iványi Gábor egyházát, a Magyar Evangélikus Testvérközösség szegénysegítő létesítményeiben kikapcsoltatja az állam a gázt, addig Orbán Ráhel „barátnőjének divatcégére” milliók jutnak. Később az egészségügy járvány alatt megmutatkozó elkeserítő helyzetére is felhívta Orbán figyelmét.

Kiemelte, „a Ritz Hotel teraszán homárt szürcsölgetve” ez a kormányfőnek talán nem egyértelmű, de egy átlagos magyar család nem tud 19.500 forintot fizetni egy koronavírus-tesztért. Ezenkívül Szabó életszerűtlennek minősítette a kormány azon intézkedését is, hogy lázmérés után engedik csak be a diákokat az iskolákba, valamint azt is, hogy megfelelő vírusvédekezésnek tartják, hogy este 11 után bezárnak a kocsmák.

Orbán viszontválaszában elöször Gyurcsány felszólalására reagált, kiemelte, hogy amikor azt mondta, „az összeomlást gőg előzi meg”, minden bizonnyal magára gondolt. Amikor pedig azt mondta, hogy az EU-val megy szembe a kormány úgy reagált, maga az unió „nem Brüsszelben, hanem Varsóban, Berlinben és Budapesten is van”, nekik csak „egyes intézményekkel van vitájuk.” Szerinte a „baloldali kormányok” idején is megszorításokat vezettek be kulturális területen ezért a DK elnökének szavai nem hitelesek. 2006-ban pedig „össze vissza vertek nőket és asszonyokat”, majd a Jobbikhoz fordulva megkérdezte, miért tapsolják meg most annak az embernek a hozzászólását, aki „2006-ban mindezt elrendelte”.

Majd a miniszterelnök megköszönte az Operatív Törzsnek és Pintér Sándornak és Kásler Miklósnak a vírusvédelem terén elvégzett munkájukat. 

Kiemelte: „nem a kormány védekezik, Magyarország védekezik”, szerinte azonban az ellenzék csupán a „kormány megbuktatására” játszik, és „csak a hatalom és a pénz jár az eszükben.”

Jakab Péter szavaira reagálva elmondta, „baj az, hogy a vírust és a kormány is ellenségnek” tekintik. Felhívta figyelmüket, „ne úgy gyűlöljenek bennünket, mint a vírust.” Kitért a szerencsi időközi választás jobbikos jelöltjének, Bíró Lászlónak a botrányára is, aki egy, a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint nem fizette ki varrodájának dolgozóit, arra kérte Jakabot, járjon közben Bírónál annak érdekében, hogy ez megtörténhessen.

Későbbi válaszaiban a miniszterelnök hosszasan fejtegette, hogy a rezsiárak, nyugdíjak és eladósodás kérdésében az MSZP, SZDSZ kormányok a felelősek, a hibáikat pedig a NER „éppen mostanában javítja ki.” Az LMP-s Schmuck kérdéseire pedig úgy reagált, állításai az egészségügyi munkaerőhiányról nem igazak, és „nagyon jó, hogy nem ők vannak kormányon”. Szabó Tímea figyelmét pedig felhívta, szakemberek tanácsaira hallgatva hozták meg járványintézkedéseiket.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd