Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lukasenka ENSZ-nagykövete megpróbálta megakadályozni, hogy Tyihanovszkaja is beszámoljon a kínzásokról

Venezuela, Kína, Oroszország és Belarusz ENSZ-nagykövetei egyhangú fellépéssel, de sikertelenül próbálták megakadályozni azt, hogy a világszervezet emberi jogi bizottsága előtt Szvetlana Tyihanovszkaja száműzött ellenzéki elnökjelölt, és egy börtönviselt fiatal nő is hozzászólhasson a tömeges letartóztatások és kínzások témájához. Tyihanovszkaját és a neve elhallgatását kérő tüntetőt Anaïs Marin szakértő jelentéséhez nyújtott volna videókapcsolaton keresztüli tanúvallomást a bizottság mai ülésén.

Lukasenka ENSZ-nagykövete, Jurij Ambrazevics azonban Minszk hagyományos szövetséges országainak, Kínának, Venezuelának és Oroszországnak a szervezetbeli képviselőit hívta segítségül ahhoz, hogy a videós vallomások elhangzását megakadályozza, arra hivatkozva, hogy olyanok tanúvallomásainak elhangzása az emberi jogi bizottság előtt, akik „nem egy állam hivatalos képviselői”, „procedurális kifogásokat” vetnek fel.

A meghallgatásokat azonban a jelentéstevő Anaïs Marin indítványára a bizottság többsége megszavazta. Tyihanovszkaja kiemelte, a több ezer, békésen tüntető állampolgárt érintő kínzások Belaruszban „az egyetemes emberi méltóság” kérdéskörébe tartoznak, ezért a nemzetközi közösség támogatását kérte ahhoz, minél előbb cselekedjen a Lukasenka-rezsim visszaélései ellen.

A jelentés kiemelte, az augusztus 9-i elnökválasztás óta tartó tüntetéshullám Fehéroroszországban országszerte eddig 10.000 tüntető hosszabb-rövidebb ideig tartó bebörtönzését eredményezte. A lefogott demonstrálók közül számosat a börtönökben kínoztak és vallattak a hatóságok, de az első hetekben az utcai verésekre, sőt gyilkosságra is volt példa a rendfenntartók részéről.

Az emberi jogi bizottság ülésén a nemzetközi közösség képviselőinek túlnyomó többsége elítélte a történt jogsértéseket és Alekszandar Lukasenka kormányzatát. Az intézkedésre a fehérorosz és orosz ENSZ nagykövetek élesen reagáltak, utóbbi szerint „agresszív támadás” alatt áll a minszki rezsim.

Mindezeken túl óriási nemzetközi visszhangot váltott ki az is, amikor kiderült, a családjával fenyegetve érték el, hogy Tyihanovszkaja elnökjelölt Litvániába, emigrációba távozzon. Később pedig az összeülő Ellenzéki Koordinációs Tanács nevű szervezet szinte összes tisztségviselőjét hasonló sorsra kényszerítette a rezsim. Marija Kolesznyikova elnökségi tagot például, mint utóbb kiderült, csak azért nem tudták átvinni a hatóságok Ukrajnába, mert a határátlépés előtt összetépte útlevelét. Ezt követően szeptember 8-án őrizetbe vették, két nappal ezelőtt pedig a főügyészség „a nemzet biztonsága elleni lázítás” ügyében emelt vádat ellene.

„Le a maszkkal!”

Belaruszban eközben a tüntetések tovább folynak. A tisztességes elnökválasztásokat követelő tüntetéshullám fontos szervezői a feminista „fehér ruhás mozgalom” tagjai e héten különakcióba kezdtek, amely során a tüntetéseket felügyelő, gyakorta embereket elhurcoló maszkos belügyesek maszkjait tépik le, és fedik fel kilétüket, hogy a későbbi megmozdulások alatt azonosíthatókká válhassanak.

A brit BBC által is bemutatott felvételek tanúsága szerint ezt számos demonstráló aközben tette meg, hogy éppen tüntetőket próbáltak a civil ruhás belügyesek elhurcolni.


A tüntetők azonosítási munkáját egyébként teljes, titkosan működő aktivista-csoport segíti, ők folyamatosan hozzák nyilvánosságra a beavatkozó belügyesek személyazonosságát. Egy képviselőjük arról beszélt, mindennek nem a népítélet a célja, hanem az, hogy egy esetleges rendszerváltás esetén bíróság elé lehessen őket állítani.