Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Bizottság szerint a kormány nem bánik jól a dolgozókkal, ezért eddig nem kaptunk az EU-s munkahelyvédelmi keretből

A közeljövőben bejelentik Magyarország részvételét a SURE-ban, az Európai Unió válságkezelő hitelprogramjában – értesült több brüsszeli forrásból az Euronews. A százmilliárd eurós keretből Magyarországra eső rész nagyságát még nem ismerni, azonban a lap egy szakszervezeti vezetőtől megtudta, azért csúszik a magyar igények elbírálása, mert a munkaügyi támogatások rendszerével és a munkások jogainak védelmével problémája akadt az Európai Bizottságnak.

Az áprilisban indított 100 milliárd eurós hitelprogram célja, a tagállamokban történő, koronavírus válság okozta tömeges elbocsátások megakadályozása. A folyosított összegekből a tagállom rész- vagy rövidített munkaidős programokat finanszírozhatnak, ezzel az átmenetileg nehéz helyzetbe került cégeket és munkavállalókat segítve.

Az Európai Bizottság által első körben folyósított 81,4 milliárd euróból Magyarország meg nem részesült, de a kormány már ekkor pályázatot nyújtott be, azonban a magyar intézkedési javaslatok elfogadhatatlannak bizonyultak a bizottság számára és ezt a múlt heti bejelentésig nem tudta korrigálni a kormány.

Az Európai szakszervezeti Szövetség szerint nem véletlen, hogy a magyar igénylést bírálja az EB, az Euronewsnak nyilatkozó Luca Visentini főtitkár szerint:

„Magyarország a legrosszabb példa jelenleg az unióban. A vészhelyzetet és a korlátozásokat kihasználva lerombolták a dolgozók jogait és a dolgozók védelmét.

Lehetséges, hogy az Európai Bizottság épp azért tartja vissza a döntést a magyar SURE-igényeket illetően, mert problémák vannak a munkaügyi támogatásokhoz való hozzáféréssel, a kormányzati intézkedések megfelelőségével és azzal, hogy a szociális partnerek nincsenek megfelelő mértékben bevonva a munkások jogainak védelmébe”

A SURE eddigi legnagyobb kedvezményezettje Olaszország 27 milliárd euróval, Spanyolország 21 milliárd euróval. A keleti blokkban Lengyelország kapja a legtöbbet, 11 milliárd eurót, Románia pedig 4 milliárd eurós hitelt kap.

Arról, hogy a magyar kormány eddig kevesebb, mint 50 milliárd forintot költött az eredetileg tervezett 220 milliárdból a koronajárvány idején munkahelymegőrző bértámogatásokra, és ezzel a fejlett országokat tömörítő OECD-ben a sereghajtók között foglal helyet, itt írtunk.

A kormány koronajárvány idején folytatott gazdaságpolitikáját rengeteg kritika érte, ugyanis a nehéz helyzetbe került dolgozókat és a munkájukat elvesztőket szinte alig támogatta, a nagyvállalatok és kormányközeli oligarchák jelentős anyagi és más típusú támogatást is kaptak. Nem elég, hogy például a szinte teljesen NER-kontrollált szállodai szektor tízmilliárdokat vehetett fel, sokszor még a járvány ürügyén olyan jogi változtatásokat is hozott a kormány, amely a nagyvállalatok helyzetét könnyíti a lakosságéval szemben – elég csak a Samsungra és a kiemelt gazdasági övezetekre gondolni.

(Euronews)