Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fellázadt katonaság új választást ígér Maliban, a kormányellenes tüntetők ünnepelnek

A keddről szerdára virradó éjjel zendülő katonák őrizetbe vették a mali elnököt, Ibrahim Boubacar Keitát és az ország miniszterelnökét, Boubou Cissét. Nem sokkal az után, hogy az ország vezetőit a fővárostól, Bamakótól 15 km-re fekvő kati katonai létesítménybe szállították, Keita videóüzenetben jelentette be a lemondását. A puccs több hónapnyi kormányellenes demonstrációt követett, de a hadsereg hatalomátvétele káoszba taszíthatja az afrikai országot.

Először júniusban vonultak utcára Maliban az emberek egy vitatott eredményű választást követően, hogy az elnök és a kormány lemondását követeljék a gazdasági helyzet, a hosszú ideje tartó biztonsági problémák és a mélyre ható kormányzati korrupció miatt. Július közepén a tüntetők felgyújtották a nemzetgyűlés épületét, a demonstrációknak több halálos áldozatuk is volt. A tüntetéseket Keita megpróbálta különböző engedményekkel csillapítani, valamint új választás kiírására is hajlandóságot mutatott, azonban az ellenzék egyedül az elnök lemondását tartotta elfogadható lépésnek.

Bár a mostani helyzet a fellázadt katonaságnak köszönhető, a tüntetések mögötti mozgalom eredetileg az ellenzéki politikai erőkből, civil szervezetekből, egyesületekből és egy befolyásos imám, Mahmoud Dicko követőiből állt össze. Dicko még júliusban kijelentette, hogy ő nem Keita ellenzéke, hanem a rendszert szeretné leváltani, ami véleménye szerint nem működőképes. Az Al Jazeera tudósítása szerint

a puccs után a kormányellenes tüntetők a fővárosban ünnepelni kezdtek, mivel, ahogy azt egy demonstráló röviden megfogalmazta, „a mali nép elfáradt – elegünk van.”

Keita szerda reggel rövid beszédet intézett a néphez az állami tévécsatornán, amiben kijelentette, hogy a vérontás elkerülése érdekében mond le.

„De ha ma a hadsereg egyes elemei úgy gondolják, hogy ezeknek az eseményeknek az ő beavatkozásukkal kell véget vetni, akkor van-e nekem választási lehetőségem? Engedelmeskedem nekik, mert nem akarok semmilyen vérontást a hatalmon maradásomért. A törvények szerint pedig ebből az következik, hogy fel kell oszlatnom a kormányt és a parlamentet” – idézi Keitát a 24.hu.

A hadsereg vezetői ezt követően bejelentették, hogy politikai átmenetet biztosítanak, amíg nem tudnak új választást megszervezni – ennek kiírását „értelmezhető időn belülre” ígérték.

A helyzetet elemzők szerint Keita bukása nagyon hasonló körülmények között zajlott, mint az előző elnök, Amadou Toumani Toure eltávolítása 2012-ben. Akkor is a kati katonai központból robbant ki a puccs, amely lemondásra kényszerítette Toure-t. Az ő helyét vette át választásokat követően 2013-ben Keita.

Az országban a fő problémát évek óta az északi területeket irányításuk alatt tartó fegyveres csoportok jelentik, amelyek közül többnek az al-Kaidával és az Iszlám Állammal is vannak összefonódásaik. A csoportok tevékenységének köszönhetően milliók élnek Maliban belső menekültként, miután kénytelen voltak elmenekülni otthonaikból. A 2012-es puccsot követően a csoportok megerősödtek, és további területeket vontak a befolyásuk alá.

Az Al Jazeerának nyilatkozó szakértő, Ahmed Idris szerint a mostani puccs is hasonló következményekkel járhat, és akár „totális káoszba” fulladhat az ország. Idris szerint

a fegyveres csoportok lesznek a „legboldogabb emberek” ebben a helyzetben, és minden lehetőséget megragadnak majd, hogy kihasználják a politikai bizonytalanságot.

A szituációt minden bizonnyal súlyosbítja majd, hogy várhatóan az Afrikai Unió is szankciókkal fogja sújtani az országot a demokratikusan megválasztott kormány erőszakos eltávolításáért.

Az Afrikai Unión kívül a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), az Európai Unió és az USA is elítélte a történteket, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig rendkívüli ülést hívott össze szerdára, hogy megtárgyalja a mali eseményeket.