Éberségre intett szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor: a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában ismét Nagy Katalin kérdezte a miniszterelnököt, aki arra figyelmeztette az állampolgárokat, hogy aki külföldre utazik nyaralni, az lehetőleg a kormány által „zöld” besorolással illetett országba menjen, mert különben bajt hozhat a fegyelmezetten védekezőkre is. Orbán szerint most optimális a védekezés szintje Magyarországon, ha ezt tartjuk tovább fegyelmezetten, akkor nem lesz baj.
Ezen a ponton Nagy Katalin riporter arra próbált óvatosan rákérdezni, hogy ebből a fegyelemzettségre törekvésből adódik -e, hogy – mint azt tegnap mi is megírtuk – augusztus 15. után sem lehet megtartani az 500 főnél nagyobb zenés-táncos rendezvényeket, amivel érezhetően zavarba hozta Orbánt, aki azzal felelt:
„Igen, de… először a jó hírekről hadd mondjam azt, hogy nem abban a helyzetben vagyunk, mint voltunk a járvány első hullámakor.”
Orbán kifejtette: ez alatt azt érti, hogy „ma Magyarországon minden van, ami a védekezéshez kell”.
Szerint jó okuk volt az embereknek a félelemre március környékén,
„utóbb kiderült, hogy az egészségügyi rendszer, amit valamilyen rejtélyes okból folyamatosan leminősítünk, lekezelően beszélünk róla, de a járványügyi vészhelyzet idején kiderült róla, hogy Európa egyik legjobb egészségügyi rendszere.”
Azt ugyan elismerte a miniszterelnök, hogy „a kórházigazgatással nincsen minden rendben”, de európai mércével mérve is igazgatott-rendezett módon működnek a hazai kórházak.
Ehhez kapcsolódóan itt írtunk arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a Szlovákiában kórházbezárásokat javasló Boston Consulting Grouptól venne egészségügyi reformtanácsokat.
Orbán szerint az is a járvány alatt derült ki, hogy „van egy egészségügy iparunk, amelyben mi gyártjuk a védőeszközök legnagyobb részét”, így már van elég lélegeztetőgép, és szerinte fürkészni és portyázni sem kell már ezek beszerzéséhez.
A hosszabb kitérő után aztán nagy nehezen rátért a zeneipar helyzetére is a miniszterelnök: szerinte az a fontos, hogy ne kockáztassunk a lazítással, ezért állt elő az a helyzet, hogy „most kevésbé lesz lehetőség arra”, hogy a nagy létszámú közönség előtt játszó zenészek „felemeljenek bennünket a művészetükkel”.
Orbán azt ecsetelte, hogy a komolyzene túlélése a Magyar Művészeti Akadémiának szánt csomaggal biztosítva van, a könnyűzenészekre kitérve pedig megismételte a tegnap bejelentett intézkedéseket: 5,3 milliárd forint támogatást nyújtanak nekik egy olyan programmal, amelynek keretében garázskoncert-sorozatról fognak felvételeket készíteni. Így az előadóknak és a technikai dolgozóknak is lesz lehetőségük dolgozni, illetve cigány zenészekre külön is gondoltak, akiknek 800 milliót biztosítanak az 5,3 milliárdból.
Orbán úgy fogalmazott: amikor elkészítették a mentőcsomagot, maga is meglepődött, hány tucatnyi ember kell egy könnyűzenei produkcióhoz.
Mint mondta, a cigányzene különösen is bajban van, pedig ez olyan műfaj, ami neki is „különösen közel áll a szívéhez”.
Nagy Katalin aztán a gazdasági témákra térve bravúros kérdéssel adott új lendületet az interjúnak:
„Ma 4 457 000-en dolgoznak, ami „csak” 38 ezerrel kevesebb, mint a járvány előtt. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések elérték céljukat?”
Orbán erre azzal válaszolt – már nem először Kossuth Rádió-s interjúi során -, hogy a magyar munkaügyi statisztika bonyolult, mint egy dzsungel, és még neki sem sikerül mindig kiigazodnia rajta.
Szerinte megtört ugyan a lendület a foglalkoztatást tekintve, de ezt sikerült visszaállítani, és néhány hét múlva teljesíti a kormány, hogy annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus elvett.
Tegnapelőtt számoltunk be arról a KSH friss beszámolója alapján, hogy 4,6 százalékos volt a munkanélküliség a járvány eddig legsúlyosabbnak számító, április és június közötti időszakában, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest 1,3 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy 103 ezerrel dolgoznak most kevesebben, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban.
Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország „saját speciális válságkezelési eszköztárának” része volt, hogy a kormány nagy összegeket eszközölt a beruházások területén. Elmondása szerint e mellett azt követően döntött a kormány, hogy Orbán egyeztetett a „nagyon bátor” Matolcsy Györggyel, és ez jövőre „fantasztikus” eredményeket fog hozni, a miniszterelnök „beruházási boomot” vár 2021-ben. Matolcsyn kívül Orbán megdicsérte még több miniszterét is: Szijjártó Pétert, Palkovics Lászlót és Máger Andreát, mondván, milyen sikeresen tárgyalnak a különböző külföldi, belföldi, illetve állami cégekkel.
Köszönetet mondott a Fidesz lépéseit az elmúlt években hangosan kritizáló Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettesnek is, aki kezébe vette a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 programot.
Az interjú végén röviden szólt az Európai Unió következő költségvetési ciklusáról, kijelentette:
„bár a magyar nyelvben valamiért így rögzítette, hogy mi pénzt kapunk az EU-tól, de a nagy fenét, nem kapunk pénzt. A nyugatiak által innen kivitt pénz egy részét szerezzük vissza.”
Orbán szeretné, ha a magyarok a brüsszeli pénzekre úgy gondolnának, hogy „mi negyven évnyi kommunizmus után megengedtük a nyugatiaknak, hogy idehozzák védővámok nélkül az áruikat, megengedjük, hogy beruházzanak, hogy versenyre kényszerítsenek bennünket, holott mi körhátrányból indulunk. Ezért cserébe elvárjuk, hogy az itt keletkező profit egy méltányos részét azt juttassák ide vissza.”
A rádióinterjút itt lehet visszahallgatni.
