Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Miért való előbbre a tettes jó hírneve, mint az áldozat élete?” – újra levélben fordult Orosz Bernadett Varga Judithoz

Újabb levélben fordult Orosz Bernadett Varga Judit igazságügyi miniszterhez, miután kiderült: augusztusban bíróság elé kell állnia a bántalmazója által indított perben, jó hírnév megsértése miatt.

Bernadettet tavaly novemberben verte felismerhetetlenre volt barátja, aki ellen bár eljárás indult, továbbra is szabadlábon van. Mivel az eset után attól tartott, hogy a férfi újra bántalmazza, Bernadett a nyilvánossághoz fordult: a történteket nyilvános Facebook-posztban írta meg, amihez zúzódásokkal teli arcáról készült képeket is csatolt, így története rövidesen bejárta a sajtót. A posztban bántalmazója nevét is közzé tette, ezért a férfi most 5 millió forintra perli őt.

A nő már korábban az igazságügyi miniszterhez fordult levélben, először rendőri védelmet kérve, a minisztérium azonban ehelyett csak pszichológiai és jogi segítségnyújtást ajánlott fel neki. Hosszas harc után végül legalább azt sikerült elérnie, hogy távoltartási végzést adjanak ki a férfival szemben.

Bernadett azóta több levélben is igyekezett saját esetén keresztül felhívni a döntéshozók figyelmét a magyarországi áldozatvédelem súlyos, rendszerszintű problémáira, melyeket többek közt az is jól példáz, hogy a bántalmazó ellen súlyos testi sértés miatt indított büntetőeljárás bírósági szakasza 8 hónapja várat magára, a férfi által indított személyiségi jogi per viszont megkezdődik augusztusban.

Vagyis az áldozatot előbb állítják bíróság elé, mint bántalmazóját. Bernadett emiatt újra Varga Judithoz fordult levélben, melyben többek közt arról kéri számon a minisztert: miért való előbbre a tettes jó hírneve mint az áldozat élete?

„Nagyon kérem Önt: ne irányítson egy Áldozatsegítő Központba, mert a magyar jogrend és jogalkalmazás rendszerszintű hibáit valamint a jogrendszer koherenciájának a hiányát nem tudják az Áldozatsegítő Központok munkatársai Ön helyett korrigálni. Ugyanilyen módon a civil szervezetek sem tudják az Ön munkáját, Ön helyett elvégezni. Ennek nem a szellemi kapacitás hiánya az oka, hanem az, hogy Ön az igazságügyi miniszter és a kormány tagja! A döntés az Ön kezében van!”

– írja Bernadett.

A nő egy korábbi nyilatkozatából egyébként az is kiderül: ma is nyilvánosságra hozná bántalmazója nevét, hiszen meggyőződése, a nyilvánosság ereje védte meg a következő veréstől.

Az igazságügyi miniszternek címzett levelében most azt írja, álláspontja szerint nem csupán a tettes jó hírnévhez való jogát kell figyelembe venni, hanem az áldozat élethez és biztonsághoz való jogát is, valamint a közbiztonságot is, ami közérdek.

Bernadett azt kéri a minisztertől, vonja be az áldozatvédelem átalakításával kapcsolatban zajló háttérmunkába a civil szervezeteket, a nők elleni erőszakkal kiemelten foglalkozó ellenzéki képviselőket, illetve magukat az áldozatokat is.

„Az áldozatnak kellett elszenvednie a bűncselekményt és az igazságtalanságot, ő tapasztalja meg a saját bőrén a jogszabályok hiányosságait, a jogalkalmazó szándékos vagy gondatlanságból elkövetett tévedéseit. Az áldozatnak kell megbirkóznia az áldozathibáztatással és az ‘intézményesített semmittevéssel'”

– írja.

Bár a kormány idén tavasszal leszavazta az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, Bernadett azt kéri, hogy Varga Judit alkalmazza az egyezmény azon alapelvét, mely szerint az áldozatok emberi jogait és az ő védelmüket kell a középpontba állítani.

Emellett felhívja a Büntető törvénykönyv (Btk.) hibáira is a figyelmet: elfogadhatatlannak tartja többek közt, hogy a magyar jogrend nem nyújt védelmet azoknak az áldozatoknak, akik soha nem éltek egy háztartásban a bántalmazójukkal. Emellett azt is kiemeli, hogy a Btk. szerint akkor van szó kapcsolati erőszakról, ha rendszeresen történik súlyos testi sértés.

„A Magyarországon élő embereket meg kell védeni az erőszaktól: elsősorban hatékony bűnmegelőzéssel, megelőző kampányokkal, megfelelő jogszabályokkal és jogalkalmazással. A cél nem csak az áldozatvédelem, hanem az áldozattá válás csökkentése. De az áldozatok számát nem a csenddel csökkentjük! (…)Fel kell azonnal ismerni, hol van a baj a jogszabályokkal és jogalkalmazással Magyarországon, mert nyíltan vagy burkoltan megjelenik az áldozathibáztatás és a nem kielégítő védelem.”

– olvasható a levélben.

A levélre a minisztérium kabinetfőnökétől érkezett válasz, sok konkrétum azonban nem derül ki belőle. Arról természetesen biztosították Bernadettet, hogy Varga Judit személyes, elkötelezett küzdelmet vív a családon belüli erőszak ellen, illetve az áldozatsegítés hazai rendszerének hatékonyabbá tétele érdekében.

Közölték azt is, hogy a családjogi szakértői munkacsoport civil szervezetekkel együttműködve készített egy 170 oldalas munkaanyagot, ami alapján a minisztérium a kormány elé terjeszti majd jogszabály-módosítási javaslatait. Előrelépés ugyanakkor, hogy a munkaanyagot el is küldték Bernadettnek, aki legutóbb azt kifogásolta: a kidolgozásban csak azok a civil szervezetek vehettek részt, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium ​kiválasztott.

Emellett ezúttal is kiemelték az áldozatsegítő központok létrehozásának fontosságát, illetve azt, hogy az ezekről való tájékoztatásban számít a minisztérium a civil szervezetek és Bernadett munkájára.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20(ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: jog@patent.org.hu)

A BIZTONSÁGOS INTERNETHASZNÁLATRÓL ITT OLVASHAT BŐVEBBEN.