Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy friss kormányhatározat teljesen kiszámíthatatlan helyzetbe taszítja a magyar kutatókat

Egy csütörtöki kormányhatározat értelmében az MTA volt kutatóhálózata, ami immár Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) néven fut, eddig finanszírozási formája megszűnik. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint erről a lépésről nemhogy a dolgozókkal nem egyeztettek, de a hálózaton belüli kutatói életpályát is teljesen kiszámíthatatlanná teszi, valamint nemzetközi téren is versenyképtelenné teszi ezeket az intézményeket.

A határozat a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg, eszerint

az eddigi bázisalapú finanszírozást „feladatarányos forrásallokációs rendszer” váltja fel, amely a „kutatási teljesítményt” veszi figyelembe.

Az akadémiai dolgozók szerint ez többek közt azt jelenti, hogy ezentúl a kutatóintézményeknek olyan alapvető költségek fedezésére is pályázatot kell benyújtaniuk, mint a rezsi, ráadásul „olyan helyzetet teremt, amelyben megbízáson vagy felkérésen alapuló piaci tevékenységet lehet a kutatás látszatának álcája mögé bújtatni.”

A bázisfinanszírozás jelentette eddig azt, hogy a kutatóintézetek alapvető működése pályázatoktól függetlenül is biztosított volt, tehát az intézmények fenntartása, a dolgozók bérezése kiszámítható módon történhetett. Ez innentől kezdve tehát nem így lesz.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amely az ELKH alkalmazottainak alulról szerveződő egyesülete, péntek este Facebook-posztban jelezte a kormányhatározattal kapcsolatos aggodalmát. A bejegyzésben a szervezet jelzi, hogy a bázisfinanszírozás megvonása ellen a kutatóhálózat dolgozói az MTA-tól történő elcsatolási folyamat során „végig egyértelműen és határozottan tiltakoztak”.

Az ADF többször megemlíti a posztban Maróth Miklós akadémikust, aki 2019 augusztusa óta vezeti az ELKH-t. Maróth többször beszélt a kutatói bérfejlesztés fontosságáról, de az akadémiai dolgozók szerint

a finanszírozás ilyen módon történő megváltoztatása teljesen kiszámíthatatlanná teszi a kutatói életpályát – hiszen ha a meghatározhatatlan „kutatói teljesítmény” alapján kaphat csak egy intézmény bármennyi állami támogatást, akkor mi alapján tudná a dolgozói számára garantálni a kiszámítható bérezést?

A kormányhatározat az ELKH „bemutatott intézményi stratégiai irányelveire” hivatkozik a bázisfinanszírozás megszüntetésénél, azonban az ADF szerint ezeket az irányelveket Maróth „a dolgozókkal és képviseleti szerveikkel nem vitatta meg, azok tartalma előttük mindeddig ismeretlen.” A szervezet korábbi álláspontját ismétli a bejegyzésben, miszerint a kutatói függetlenség alapja egyrészt a közalkalmazotti viszony megtartása, másrészt a bázisfinanszírozás fennmaradása.

A kormány most közölt döntése értelmében egyébként az ELKH idén plusz 11 milliárddal, jövőre pedig további 22 milliárddal részesül a központi költségvetésből. Csak épp azt nem lehet előre tudni, hogy ez a pénz hogyan, kinek és mi alapján kerül majd szétosztásra.