Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A vezetőség fél éve halogatja a bértárgyalást, az ózdi acélművek dolgozói sztrájkra készülnek

Az érvényben lévő kollektív szerződés szerint az Ózdi Acélművek vezetőségének legkésőbb január 31-én le kellett volna ülnie a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetével, hogy a két fél a munkavállalók béréről tárgyaljon, ez azonban a mai napig nem történt meg maradéktalanul. Az üzem dolgozói készen állnak a sztrájkra, a munkáltatónak 7 napja maradt a szakszervezet követeléseire választ adni.

László Zoltán, a Vasas alelnöke a Mércének elmondta, még január elején kezdeményezték a tárgyalások megindítását, amit a kollektív szerződés szerint legkésőbb január 31-ig meg kellett volna kezdeni. László szerint azonban a munkáltató többször kijelentette, hogy nem kíván bértárgyalást indítani, amire januárban még indokot sem adott, márciusban pedig türelmet kért a dolgozóktól arra hivatkozva, hogy épp ügyvezető-váltás zajlott. A szakszervezet belement, hogy kivárja az új ügyvezető státuszba kerülését, azonban a vezetőség ezt követően sem tűzött ki időpontot a tárgyalásra. Az új vezetővel ugyan volt egy személyes találkozó, amin László Zoltán is részt vett, ezen túlmenően azonban semmi sem történt, az akkori vezető pedig most már nincs is státuszban.

Július 15-én tudtak csak a szakszervezet képviselői tárgyalóasztalhoz ülni a munkáltatóval, eredményre azonban ez sem vezetett: László szerint a vezetőség semmit sem ígért, a szakszervezet egyetlen követelésének sem adott helyet.

Erre a szakszervezet – egy előzetes sztrájkhajlandósági felmérést követően – sztrájkbizottságot alakított. Amennyiben a munkáltató 7 napon belül nem hajlandó érdemi tárgyalást kezdeményezni, az üzem dolgozói sztrájkba kezdenek.

(Addig is tarthatnak kétórás figyelmeztető sztrájkot.)

László szerint a dolgozók követeléseit semmiképpen sem lehet méltánytalannak nevezni: egy bruttó havi 20 ezer forintos egységes alapbéremelést szeretnének kiharcolni minden munkavállalónak, ezen kívül a bértömeg 2-4%-a körüli, teljesítményalapú mozgó bér kifizetését (ez a helyi vezető megítélése alapján kerülne kiosztásra), valamint a 2008 után megvont 13. havi bér visszavezetését. Mindez a cég alapvető bérköltségéhez képest „elenyésző összeg” a szakszervezeti vezető szerint.

Az üzem egyik munkavállalója szerint, aki névtelenül nyilatkozott a Mércének, a hangulat január óta egyre feszültebbé vált, a dolgozók körében valós a felháborodottság a vezetőség „időhúzása” miatt. A Vasas sztrájkhajlandósági felmérése szerint a dolgozóknak nagyjából 80%-a készen áll a sztrájkra, ami körülbelül 400 embert jelent. László Zoltán szerint a munkavállalók úgy érzik, évekig keményen és lojálisan dolgoztak, kihúzták a céget a 2008 utáni bezuhanásból, így kiérdemelték a béremelést.

Az acélműnél utoljára másfél évvel ezelőtt volt béremelés, de a kollektív szerződés szerint minden évben kellene bértárgyalást tartani – ez minden hasonló profilú cégnél így szokott lenni. Ahogy azt László Zoltán is kiemelte, miközben a bérek nem változtak, 2018 óta a dolgozók mindennapi kiadásainak összege viszont megnőtt (például az élelmiszerárak emelkedése következtében), így tehát a jelenlegi bérek értéke devalválódott.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy tekintve, hogy a cég már néhány éve felfelé ívelő tendenciát mutat a nyereség tekintetében, és hogy – legalábbis a dolgozók meglátása szerint – a koronavírus-járvány sem hatott negatívan az üzem termelésére (ugyanannyit, sőt, még többet is dolgoztak az elmúlt néhány hónapban), a dolgozók tisztességes megfizetésére is kellene telnie a bevételekből.

László szerint azonban még abban az esetben is meg kell fizetni a dolgozók munkáját, amennyiben a gazdasági válság hatása eléri a céget: hiszen a profit megőrzése nem lehet előrébb való a dolgozók megélhetésénél.

Kérdéseinkkel az Ózdi Acélműveket is megkerestük, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt