Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

10 millióval emelkedett az éhezők száma világszerte, a koronavírus tovább ronthat a helyzeten

Tavaly mintegy 10 millióval volt több az éhezők száma világszerte az előző évhez képest, és 60 millióval több, mint öt évvel ezelőtt, így 700 millió ember nem jut elegendő ételhez – írja az Euronews az ENSZ éhínséggel és táplálkozással kapcsolatos globális adatokat feldolgozó friss jelentése nyomán.

Bár az ENSZ 2015-ben meghirdette a Zero Hunger programot, melynek célja, hogy véget vessen az éhezésnek a világon, javítsa a táplálkozást és az élelmezésbiztonságot, és hogy 2030-ig több ember csatlakozzon a fenntartható gazdálkodáshoz, a legfrissebb adatok szerint azonban a végső cél elérése még nagyon messze van. Ázsiában éhezik a legtöbb ember, jelenleg mintegy 381 millióan, míg Afrikában 250 millió ember, további 48 millió pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben.

Az éhezés mellett rengeteg embert érint a minőségi éhezés is. Ők bár hozzáférnek bizonyos élelmiszerekhez, ezeket leginkább alacsony áruk miatt tudják beszerezni, viszont egyoldalú táplálkozást biztosítanak számukra, ami nem egészséges. Az egészséges táplálkozás alapjait adó tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek és a fehérjében gazdag ételek világszerte a legdrágább élelmiszercsoportokba tartoznak. Az ilyen élelmiszerekben gazdag táplálkozás becslések szerint nagyjából ötször drágább, mint a főleg keményítőtartalmú ételekből, például rizsből és kukoricából álló étrend.

A legfrissebb adatok szerint legalább 3 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.

A koronavírus-járvány ráadásul tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, a globális szegénység ellen küzdő jótékonysági szervezeteket tömörítő Oxfam friss jelentése szerint több embert ölhet meg a járvány nyomán kialakuló éhínség, mint maga a vírus.

Míg tavaly 149 millióan éheztek, a koronavírus-válság következtében 270 millióra is növekedhet az éhezők száma egy év alatt.

David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Program vezetője korábban arra figyelmeztetett: a Covid-19 „több egy világjárványnál”, a megbetegedéseken felül széles körű éhezést is fog hozni, humanitárius és élelmezésügyi katasztrófa közeleg.

Tavaly kb. 100 millió ember élelmezését segítette az ENSZ élelmezési programja nagyjából 7,5 milliárd dolláros pénzügyi forrásból, idén a szükséges összeg „könnyedén megduplázódhat” Beasley szerint. Azonban a pénz önmagában nem elég, kulcsfontosságú az is, hogy az egyes országok ne korlátozzák az élelmiszerexportot és a segélyezésen dolgozó munkások mozgását, valamint hogy a felszíni szállítást kiváltva légi folyosók jöjjenek létre.

Az egyébként is súlyos helyzeten az sem segít, hogy továbbra is fennállnak háborúk, a világ legszegényebb régióinak továbbra is meg kell küzdeniük az őket leginkább érintő éghajlat változás okozta természeti katasztrófákkal, mint az aszályok, árvizek, sáskajárások és szélsőséges időjárási jelenségek, amik szintén az élelmiszertermelés lehetőségeit rontják tovább.

Az ENSZ friss jelentésében arra hívja fel a figyelmet: komoly változtatásokat kell végrehajtani a világ jelenlegi élelmiszer-rendszereiben. A kormányoknak el kellene érniük, hogy csökkenjenek az élelmiszer előállításának, tárolásának, szállításának és elosztásának költségei, ezzel megakadályozva az árak emelkedését. Többet kellene tenni a kistermelők, így a helyi gazdák támogatása érdekében, illetve a gyermekek táplálkozása prioritást kell, hogy élvezzen. Emellett az oktatás is kiemelt szerepet tölt be abban, hogy segítsék az emberek szokásainak átalakítását, és így végül hosszútávú változások következzenek be világszerte.

Magyarországon mintegy 900 ezer embernek jelent valamilyen szinten nehézséget az, hogy kellő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez jusson, míg 242 ezernek mindennapi probléma az alultápláltság 2018-as adatok szerint. 125 ezer gyerek él mélyszegénységben, további 450 pedig súlyosan deprivált. A koronavírus idehaza is a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket sodorta veszélybe elsőként. Ahogy arról a Mércén is beszámoltunk, a vírus nyomán érkező válság hatására rengetegen kerültek bajba, állami segítség híján pedig leginkább a civil szervezetek segítő munkájára támaszkodhatnak.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi